Baross Katinka
| Baross Katinka | |
| Élete | |
| Született | 1890. szeptember 30. Budapest |
| Elhunyt | ? |
| Házastársa | Justh János |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
Baross Katinka, Justh Jánosné, Baross Katalin Emília (Budapest, 1890. szeptember 30.[1] – 1946 után) magyar írónő.
Életútja
[szerkesztés]Bellusi Dr. Baross Gyula királyi albíró és hrabovai Hrabovszky Hermina leányaként született, a budapest-erzsébetvárosi plébánián keresztelték 1890. október 7-én.[1] Tanulmányait Budapesten, majd Németországban és Angliában végezte. 1913. augusztus 13-án Rabón férjhez ment Justh János földbirtokoshoz, Justh Gyula radikális polgári politikus fiához. Az aradi Kölcsey Egyesületben számos előadást tartott, cikkei, tárcái az aradi napilapokban jelentek meg, Háromtól – négyig c. bohózatát 1923-ban mutatta be az aradi színház. Sajtó alá rendezte Justh Zsigmond azelőtt ismeretlen, kétrendbeli naplóját, mely Halász Gábor szerkesztésében és jegyzeteivel 1941-ben jelent meg Budapesten. A két világháború között a Romániai Magyar Kisebbségi Nők Központi Titkárságának tagja.[2] Az erdélyi asszonyok trianoni békeszerződés feletti fájdalmas üzenetét Justhné Jánosné Baross Katinka tolmácsolta New Yorkban az Amerikai Magyar Társaság gyűlésén.[3]
1928 és 1934 között Hollywoodból küldött tudósításai jelentek meg a Pesti Hírlap és a Színházi Élet hasábjain, ebben az időben tehát Amerikában élt – és ez az utolsó évkör, amikor még biztosan tudjuk, hogy életben volt. Férje, Justh János 1946. május 9-én hunyt el Budapesten.[4][5] 1974-ben, a Romániai magyar irodalmi lexikon első kötetének összeállításakor – még a megjelenés előtt – a mű főszerkesztője, Balogh Edgár egy cikkben gyűjtötte össze azokat, akikről hiányos információkkal rendelkeztek, és kérte az olvasók segítségét. S él-e még valahol – mert Aradon nem tudnak róla – Baross Katinka, Justh Jánosné?[6] – szólt a kérdés, a jelek szerint visszhangtalanul, mert életrajzának e sarokpontja nem ismert.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Budapest-erzsébetvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 1188/1890.
- ↑ Az 1981-es RMIL-ból ez utóbbi mondatot, s Baross Katinka Justh Jánossal való házasságát is törölte a cenzúra.
- ↑ Vásárhelyi Reggeli Újság, 1928 (24) V. 102. (máj 5), 2.
- ↑ Budapest IX. ker. állami halotti akv. 1337/1946. folyószám.
- ↑ Justh János halála. Magyar Nemzet, II. évf. 104. sz. (1946. május 12.) 2. o.
- ↑ Balogh Edgár: Csevegés a lexikonról. Utunk, XXIX. évf. 13. sz. (1974. március 29.) 2. o. (fizetős hozzáférés)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
.svg){kind=small}