Ugrás a tartalomhoz

Barna szemeslepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barna szemeslepke
Hím és
Hím és
nőstény
nőstény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Szemeslepkék (Satyrinae)
Nemzetség: Satyrini
Alnemzetség: Satyrina
Nem: Hipparchia
Fabricius, 1807
Faj: H. semele
Tudományos név
Hipparchia semele
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Papilio semele Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna szemeslepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna szemeslepke témájú médiaállományokat és Barna szemeslepke témájú kategóriát.

A barna szemeslepke (Hipparchia semele) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A barna szemeslepke előfordulási területe Európa legnagyobb része, valamint Ázsia nyugati és északi részei.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hím szárnyfesztávolsága 50–55 milliméter, míg a nőstényé 55–62 milliméter.

Életmódja

[szerkesztés]

Ez a lepkefaj főleg a nyílt füves pusztákat és a szárazabb élőhelyeket kedveli. A hernyó számos perjefélével (Poaceae) táplálkozik.

Források

[szerkesztés]
  • A Pocket Guide to Insects by Patrick Hook. Bath. Parragon. 2009. ISBN 978-1-4075-8746-2
  • Linnaeus, C. 1758. Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio Decima, Reformata. Tomus I. Laurentii Salvii, Stockholm. 824 pp. doi: 10.5962/bhl.title.542 [first availability: page 474] BHL Reference page.