Barna lármásmadár

Barna lármásmadár
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Otidimorphae;
Rend:	Turákóalakúak (Musophagiformes);
Család:	Turákófélék (Musophagidae);
Nem:	Corythaixoides;
Faj:	C. concolor;
Tudományos név
	Corythaixoides concolor; (Smith, 1833)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna lármásmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna lármásmadár témájú médiaállományokat és Barna lármásmadár témájú kategóriát.

A barna lármásmadár (Corythaixoides concolor) a madarak osztályának turákóalakúak (Musophagiformes) rendjébe, ezen belül a turákófélék (Musophagidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Andrew Smith skót zoológus írta le 1833-ban, a Corythaix nembe Corythaix concolor néven.^[3]

Alfajai

Corythaixoides concolor concolor (A. Smith, 1833)
Corythaixoides concolor bechuanae (Roberts, 1932)
Corythaixoides concolor molybdophanes (Clancey, 1964)
Corythaixoides concolor pallidiceps (Neumann, 1899)

Előfordulása

Afrika déli részén, Angola, Malawi, Mozambik, Namíbia, Zambia, Zimbabwe területén, a Kongói Demokratikus Köztársaság délkeleti részén, Tanzánia délkeleti részén, Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság északkeleti részén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 47–50 centiméter, a hím testtömege 221–299 gramm, a tojóé 202–305 gramm.^[3] Tollazata egységesen szürke, csőre fekete, szájnyílása meglepően rózsaszín. Izgalmi állapotában a fején lévő bóbitát felmereszti. A barna lármásmadár nem jó repülő, viszont kiválóan mászik a fák koronájában.

Hangja hangos, kiáltásra hasonlít, nevét is hangjáról kapta. Hangja a többi madárfajt is figyelmezteti az emberi jelenlétre.

Életmódja

Kedveli a gyümölcsöket, vad fügét, bogyókat, virágokat, rügyeket és leveleket, de elfogyasztja a termeszhangyákat és a csigákat is.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]