Barna galóca

Barna galóca
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Galócafélék (Amanitaceae) Nemzetség: Galóca (Amanita)
Tudományos név
Amanita regalis (Fr.) Michael (1904)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna galóca témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna galóca témájú kategóriát.

A barna galóca (Amanita regalis) a galócafélék családjába tartozó, hegyi fenyvesekben és bükkösökben előforduló, mérgező gombafaj.

Megjelenése

A barna galóca kalapjának átmérője 5–20 cm átmérőjű. Kezdetben gömb, majd félgömb alakú és idős korára laposra terül ki. Felszíne sima, bőrszerű, széle kissé bordázott. Színe barna vagy sárgásbarna, a közepén esetleg sötétebb árnyalatú. Felületének kb. felét sárgás-fehéres-szürkés pettyek (a burok maradványai) borítják. Bőre egészen a kalap közepéig lehúzható. A kalap húsa vastag, idősen elvékonyodik. Vizenyős, fehér vagy sárgásfehér színű, a kalapbőr alatt barnássárga. Vágva, megtörve nem színeződik el, .

Sűrűn álló lemezei nem nőttek a tönkhöz, színük fehér vagy kissé sárgás. Élük finoman fűrészes.

Erőteljes tönkje 10–25 cm magas, 1,5-2,5 cm vastag, hengeres, belül üreges. Színe fehér vagy sárgásfehér. Alul jól fejlett gumó található rajta, amelynek felső részén a burokmaradványok több gyűrűt is alkotnak. A tönk közepe táján jól fejlett, hártyás, nem bordázott gallér látható, amelynek széle barnássárgán csipkézett.

A barna galóca mikológiai jellemzői

Étkezési érték: mérgező

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes fehér

Kalap Lemezek Tönk domború vagy lapos szabadon állók galléros és bocskoros

Hasonló fajok

Hasonlít hozzá a légyölő galóca, de annak kalapja élénkvörös vagy vörösbarna; a párducgalóca, amelynek húsa a kalap bőre alatt fehér; valamint az ehető piruló galóca, amelynek húsa elvágáskor erősen vörösödik.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiai és észak-amerikai elterjedésű faj. Európában főleg Skandináviában gyakori, de megtalálható Közép- és Kelet-Európában is. Nyugaton és délen hiányzik. Ezenkívül a Koreai-félszigeten, illetve Alaszkában is él. Magyarországon ritka faj, fenyvesekben, elvétve bükkösökben lehet találkozni vele.

A barna galóca savanyú talajú hegyi lombos- és fenyőerdőkben él. Különböző fafajokkal (pl. lucfenyő, erdeifenyő, nyír stb.) alkot gyökérkapcsoltságot. Júliustól szeptemberig terem.

Mérgező gomba, a légyölő galócához hasonlóan iboténsavat és muszcimolt tartalmaz. A mérget a főzés-sütés sem semlegesíti. Fogyasztásának tünetei: gyomorpanaszok, hányás, szédülés, nyáladzás, verejtékezés, hallucinációk, eszméletvesztés.

• 
  Fiatal barna galóca
• 
  Keresztmetszete
• 
  Idősebb gomba
• 
  Spórái mikroszkópban

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország nagygombafajainak listája

Források

• Barna galóca - Amanita regalis Miskolci Gombász Egyesület
• Barna galóca Gombázó.hu
• Amanita regalis (Fr.) R.Mre. Barna galóca TERRA Alapítvány