Ugrás a tartalomhoz

Barabás Sári

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barabás Sári
SzületettBurger Sarolta
1914. március 14.[1][2][3][4][5]
Budapest[6]
Elhunyt2012. április 16. (98 évesen)[7][1][2][3][4]
Grünwald
Állampolgársága
HázastársaFranz Klarwein (1956–1991)
Foglalkozásaoperaénekes
Kitüntetései
  • Bajor Érdemrend
  • a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje
Halál okaagyi érkatasztrófa

SablonWikidataSegítség

Barabás Sári (1917-ig Burger) (Budapest, 1914. március 14.[8]Grünwald, 2012. április 16.) színésznő, énekesnő (szoprán).

Életpályája

[szerkesztés]

Barabás (Burger) István magánhivatalnok és Bajza Hedvig Izabella lánya.[9] Balerinának készült. 1921-ben debütált először színpadon mint balettnövendék. Csodagyereknek tartották, szép karrier előtt állt. Egy baleset miatt nem lehetett balett-táncos. Énekelni kezdett; 1930-ban már a Zeneakadémia ének szakos növendéke volt; egy évet tanult itt, majd magánúton László Gézánál tanult. 1939-ben a Royal Színházban játszott, majd a Városi Színházban és a Magyar Állami Operaházban is fellépett. 1942-ben a Budapesti Operettszínházban, 1943-ban a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban szerepelt. 1943 nyarán a Két kapitány című nyári operettben szerepelt az Erzsébetvárosi Színházban. 1947-ben lovaskocsin menekült el Magyarországról. Münchenben telepedett le. Először a müncheni rádiónál dolgozott, majd Wiesbadenben és Frankfurtban operaénekes volt. Szerződést kötött vele a müncheni Staatsoper és a Staatstheater am Gärtnerplatz is. 1950-ben turnézott az USA-ban. Nagy nemzetközi karriert ért el: 40 operaszerepet énekelt el három nyelven: olaszul, németül és franciául. 1952-ben szerződtette a londoni Covent Garden. Szerepelt még Londonban, Zürichben, Párizsban, az USA-ban és Bécsben is. Később a müncheni opera énekese lett. 2007-ben lépett utoljára színpadra. Férje halála után visszavonultan élt otthonában, a München közelében fekvő Grünwaldban.

Magánélete

[szerkesztés]

Első férje dr. Patat Pál, a Frigyesy klinika orvosa; 1939. június 7-én házasodtak össze. Második férje Franz Klarwein (1914–1991) színész volt, akihez 1956-ban ment hozzá; 1991-ben megözvegyült.

Színházi szerepei

[szerkesztés]
  • Verdi: Traviata – Violetta
  • Verdi: Rigoletto – Gilda
  • Rossini: A sevillai borbély – Rosina
  • Delibes: Lakmé – Lakmé
  • Verdi: Az álarcosbál – Oscar
  • Schubert-Berté: Három a kislány – Médi
  • Strauss: Bécsi keringő – Léni

Filmjei

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Kammersängerin (1963)
  • Gärtnerplatztheater tiszteletbeli tagja (1999)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Sari Barabas: Grande Dame der Operette gestorben (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. június 28.)
  8. Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 725/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  9. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 779/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 14.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
  • A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Mudrák-Deák: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8