Ugrás a tartalomhoz

Baloldali Párt (Németország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baloldali Párt.PDS (Németország) szócikkből átirányítva)
Baloldali Párt (Die Linke)
Mottó: Sozial. Gerecht. Für alle. (Társadalom. Igazság. Mindenkinek.)
Adatok
Elnök
FrakcióvezetőAmira Mohamed Ali
Dietmar Bartsch
Alapítva2005. július 17.
(mint Baloldali Párt.PDS).
ElődpártPDS
WASG
SzékházKarl-Liebknecht-Haus
Kleine Alexanderstraße 28 D-10178 Berlin
Ifjúsági tagozatlinksjugend solid
Ideológiademokratikus szocializmus
baloldali populizmus
antikapitalizmus
antiimperializmus
Politikai elhelyezkedésszélsőbaloldal
Parlamenti jelenlét1990 óta
Európai pártEurópai Baloldal Pártja
EP-frakcióEgységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL)
Hivatalos színeivörös
Németország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baloldali Párt (Die Linke) témájú médiaállományokat.

A Baloldali Párt (németül Die Linke) politikai párt Németországban. A volt NDK területén jelentős Demokratikus Szocializmus Pártja (Partei des Demokratischen Sozialismus, PDS) nevű posztkommunista párt és a volt Nyugat-Németországban aprócska Munka és Szociális Igazság Párt (WASG) egyesüléséből jött létre 2007-ben.

Politikai programja

[szerkesztés]

A párt szinte teljesen ugyanazon az állásponton van, mint a Francia Kommunista Párt, és előfordult, hogy a kommunista és munkáspártok találkozójára is meghívták (de nem ment el, feltehetően az olyan antidemokratikus pártok jelenléte miatt, mint például az (Észak-)Koreai Munkapárt).

A pártban az utóbbi években nagymértékben megerősödött az eurokommunista frakció.

A Baloldali Párt a progresszivizmus képviselője is. Az azonos neműek házasságának legalizálását támogatja, és bármiféle általa homofóbnak tekintett diszkriminációt ellenez (mint például az örökbefogadás megtagadása azonos nemű párok esetében). A párt keretén belül egy olyan frakció is működik, amely kifejezetten a homoszexuálisok és a transzszexuálisok jogait védi. A nők és a férfiak közötti egyenlőségre is nagy hangsúlyt fektet; a pártban nagy arányban képviseltetik magukat a nők.

A Baloldali Párt védi a bevándorlók jogait, és a rasszizmus, idegengyűlölet, nemzetiszocializmus, sovinizmus és a felsőbbrendűségi alapon elkövetett diszkrimináció ellen folyamatosan fellép.

Története

[szerkesztés]
A Baloldal a német tartományi törvényhozásokban
  Kormányzó párt nagyobbik koalíciós partnerként
  Kormányzó párt kisebbik koalíciós partnerként
  Ellenzék
  Nem jutott be

A Baloldali Párt a totalitárius Német Demokratikus Köztársaság állampártja, az 1990-ben átalakult Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) jogi örököse. A párt számtalanszor elhatárolódott a régi kelet-német és egyéb totalitárius rendszerektől.

A PDS 1990 és 2005 közt a baloldali „keleti párt” volt: a volt Nyugat-Németországban alig szavaztak rá, a volt NDK-ban viszont rendre 15-25%-os eredményeket ért el és az öt keletnémet tagállam közül kettőben koalíciós kormányra lépett az SPD-vel.

Az áttörés 2005-ben következett be. A PDS új nevet kapott, választási szövetségre lépett a nyugatnémet alapítású Munka és Szociális Igazság Párttal (WASG) és szövetségi szinten a szavazatok 8,7%-át szerezte meg a szeptemberben tartott választásokon (több mint a dupláját 2002-es 4%-os eredményének). Az új név a Baloldali Párt.PDS (Die Linkspartei.PDS, röviden: Die Linke.PDS) lett, amely a változást jelképezte.

Európai szinten a PDS alapítója volt az Európai Baloldal nevű pártszövetségnek és a Baloldali Párt.PDS lett a legnagyobb párt az Európai Parlament Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciójában.

2007. június 16-án a Baloldali Párt.PDS egyesült a Munka és Szociális Igazság Párttal (WASG). Ezzel létrejött a „A baloldal” (Die Linke). A pártkoalíció áttörést eredményezett a baloldal számára. A szövetségi kormány népszerűtlen, a szociális ellátásokat lefaragó politikája miatt a nyugatnémet közvélemény is balra tolódott. A Baloldal sikeresen igyekezett megszólítani a konzervatívokkal együtt kormányzó szociáldemokratáktól elpártoló szavazókat. A 2008-as alsó-szászországi, hesseni és hamburgi választásokon először jutott képviselethez nyugati tartományok törvényhozásaiban.

2010-ben Gesine Lötzsch és Klaus Ernst lett a párt elnöke a leköszönt Lothar Bisky és Oskar Lafontaine után.[1]

2012 januárjában a Der Spiegel megírta, hogy parlamenti képviselőit az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) figyeli titkosszolgálati módszerekkel.[2] Eközben belső viták jellemezték a pártot. A fő töréspont az SPD-vel való együttműködés kérdése lett. A párt taglétszáma csökkenni kezdett. Áprilisban lemondott Lötzsch.[3] Júniusban Katja Kipping és Bernd Riexinger személyében új elnököt választottak.[4] 2021. február 27.-én a két leköszönt társelnök helyére két új elnököt, Janine Wisslert és Susanne Hennig-Wellsowt választottak. Ugyanebben az évben a párt 4,9%-os eredményt ért el, csak három választókerületi győzelem miatt jutott be a Bundestagba. 2022. április 20.-án a párt egyik társelnöke, Susanne Hennig-Wellsow lemondott a társelnökségről, 2022 nyarán a párt tisztújítást kíván tartani.

Választási eredmények

[szerkesztés]

Bundestag

[szerkesztés]
Választások Választókerületi szavazatok száma Pártlistás szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék? Pártelnök
2005 3,764,168 4,118,194 8.7
54 / 614
 Ellenzék Lothar Bisky
2009 4,791,124 5,155,933 11.9
76 / 622
 Ellenzék Oskar Lafontaine
2013 3,585,178 3,755,699 8.6
64 / 630
 Ellenzék Gregor Gysi
2017 3,966,035 4,296,762 9.2
69 / 709
 Ellenzék Sahra Wagenknecht és Dietmar Bartsch
2021 2,306,755 2,269,993 4.9
39 / 735
 Ellenzék Susanne Hennig-Wellsow és Janine Wissler

Tartományi parlamentek

[szerkesztés]
Tartomány Választási év Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék?
Alsó-Szászország 2017 177,118 4.6
0 / 137
 Parlamenten kívül
Baden-Württemberg 2016 156,211 2.9
0 / 143
 Parlamenten kívül
Bajorország 2018 435,949 3.2
0 / 205
 Parlamenten kívül
Berlin 2016 255,740 15.6
27 / 160
 Kormánypárt: Vörös-vörös-zöld koalíció
Brandenburg 2019 135,558 10.7
10 / 88
 Ellenzék
Bréma 2019 165,752 11.3
10 / 84
 Kormánypárt: Vörös-vörös-zöld koalíció
Észak-Rajna-Vesztfália 2017 415,936 4.9
0 / 199
 Parlamenten kívül
Hamburg 2020 364,102 9.1
13 / 121
 Ellenzék
Hessen 2018 181,332 6.3
9 / 137
 Ellenzék
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 2016 106,259 13.2
11 / 71
 Ellenzék
Rajna-vidék-Pfalz 2016 60,074 2.8
0 / 101
 Parlamenten kívül
Saar-vidék 2022 11,689 2,6 0/51 Parlamenten kívül!
Szászország 2019 224,354 10.4
14 / 119
 Ellenzék
Szász-Anhalt 2016 183,296 16.3
17 / 87
 Ellenzék
Schleswig-Holstein 2017 55,833 3.8
0 / 73
 Parlamenten kívül
Türingia 2019 343,736 31.0
29 / 90
 Kormánypárt: Vörös-vörös-zöld koalíció

Érdekességek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Új vezetők a német baloldalon Archiválva 2010. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava, 2010. május 15.
  2. ↑ Titkosszolgálati módszereket is alkalmaznak baloldali politikusokkal szemben Archiválva 2012. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava, 2012. január 30.
  3. ↑ Újabb lemondás Németországban[halott link] – Zalai Hírlap, 2012. április. 11.
  4. ↑ Új társelnököket választott a német ellenzéki Baloldal[halott link] – Híradó.hu, 2012. június 3.

Angol nyelvű irodalom

[szerkesztés]
  • Thompson, Peter (2005): The Crisis of the German Left. The PDS, Stalinism and the Global Economy Berghahn Books, New York and Oxford. ISBN 1-57181-543-0
  • Oswald, Franz (2002): The Party That Came Out of the Cold War : The Party of Democratic Socialism in United Germany. Praeger Publishers. ISBN 0-275-97731-5
  • Hough, Dan (2001): The Fall and Rise of the PDS in Eastern Germany (1st ed.). The University of Birmingham Press. ISBN 1-902459-14-8

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Die Linke
A Wikimédia Commons tartalmaz Baloldali Párt (Németország) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baloldali_Párt_(Németország)&oldid=26611637”