2021-es németországi szövetségi választás
| ||||||
Összesen 735 mandátum a Bundestagban
368 szükséges a többséghez | ||||||
←2017 | 2025→ | |||||
Párt vezetője | Olaf Scholz | Armin Laschet | Annalena Baerbock | |||
Párt | SPD | CDU/CSU | Zöldek | |||
Előző választáson | 153 | 246 | 67 | |||
Választás után | 206 | 197 | 118 | |||
Változás | 53 | 49 | 51 | |||
Szavazatok | 11 901 556 | 11 177 746 | 6 814 401 | |||
% | 25,7% | 24,1% | 14,7% | |||
Változás | 5,2 | 8,8 | 5,8 | |||
Párt vezetője | Christian Lindner | Alice Weidel Tino Chrupalla |
Janine Wissler Dietmar Bartsch | |||
Párt | FDP | AfD | Die Linke | |||
Választás előtt | 80 | 94 | 69 | |||
Választás után | 91 | 83 | 39 | |||
Változás | 11 | 11 | 30 | |||
Szavazatok | 5 291 010 | 4 809 228 | 2 255 860 | |||
% | 11,4 | 10,4 | 4,9 | |||
Változás | 0,7 | 2,2 | 4,3 | |||
Térképen: | ||||||
Kormány a választás előtt: | Kormány a választás után: |
A 2021-es németországi szövetségi választás 2021. szeptember 26-án Németország 20. szövetségi parlamenti választása volt.[1]
Választási rendszer
[szerkesztés]A Bundestagban – amelynek a választás után 735 tagja volt – legalább 598 tagot választanak közvetlenül, négy évre, a 299 német választókerületből, illetve pártlistán. Ezek a mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A választókerületekben relatív többségi szavazás van, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.
A szavazatokat vegyes arányos képviseleti rendszerben (Mixed-member proportional representation vagy MMP) osztják el. Minden voksoló két szavazatot adhat le: az elsőt egy jelöltre és a másodikat egy pártra. A pártlistás szavazatokat a Webster/Sainte-Laguë módszer segítségével osztják szét. Ha egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap az összesen 299 listás mandátumon felül.
A pártok minden egyes államban állíthatnak listát, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például elérnek egy bizonyos támogatószámot. Egy párt csak abban az államban kaphatja meg a második szavazatot, ahol listát állított.
Ha egy párt egyéni választókerületi sikerei révén több mandátumot szerez egy államban, mint amennyit a listás szavazati alapján érdemelne ki, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap. Emiatt a Bundestagnak általában több tagja van 598-nál. A 18. Bundestag például, amely a 2017-es választás előtt működött, 631 tagú volt, az összesen 33 extra választókerületi és kompenzációs mandátum miatt.
Ahhoz, hogy egy párt jogosult legyen mandátumokra a második szavazat alapján, nyernie kell legalább három választókerületben, vagy országosan meg kell szereznie a második szavazatok 5 százalékát. Ha egy párt nyer 1-2 egyéni választókerületben és nem éri el az 5 százalékot, megtarthatja az elnyert mandátumokat, de a többi párt, amelyek teljesítették a két feltétel legalább egyikét, kompenzációs mandátumokat kap. (Ilyen legutóbb 2002-ben történt, amikor a Demokratikus Szocializmus Pártja országosan csak 4 százalékos eredményt ért el, de Berlinben két egyéni körzetben győztek a jelöltjei.)
A nemzeti kisebbségek pártjai – dánok, frízek, szorbok és romák – mentesültek az 5 százalékos szabály alól, de rendesen csak egyes államokban indulnak.
Induló pártok
[szerkesztés]A választáson részt vevő főbb pártok a következők:
Párt | Ideológiája | Politikai pozíciója | Vezető(i) | |
---|---|---|---|---|
Kereszténydemokrata Unió / Keresztényszociális Unió
Christlich Demokratische Union / Christlich-soziale Union in Bayern |
CDU / CSU | Liberális konzervativizmus, | Jobbközép | Armin Laschet (CDU), Markus Söder (CSU)[2] |
Németország Szociáldemokrata Pártja
Sozialdemokratische Partei Deutschlands |
SPD | Szociáldemokrácia | Balközép | Saskia Esken, Norbert Walter-Borjans |
Alternatíva Németországért
Alternative für Deutschland |
AFD | Nacionalizmus | Szélsőjobboldal | Jörg Meuthen, Tino Chrupalla |
Német Szabaddemokrata Párt
Freie Demokratische Partei |
FDP | Liberalizmus | Jobbközép | Christian Lindner |
Baloldali Párt
Die Linke |
Linke | Demokratikus szocializmus | Szélsőbaloldal | Katja Kipping, Bernd Riexinger |
Szövetség '90/Zöldek
Bündnis 90/Die Grünes |
Grüne | Zöldpolitika | Balközép | Annalena Baerbock, Robert Habeck |
Közvélemény-kutatások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ GERMAN ELECTION ADMINISTRATION. 1934–12–31. 1–72. o. ISBN 978-0-231-88302-3 Hozzáférés: 2020. augusztus 15.
- ↑ A CDU új elnöke: Armin Laschet (magyar nyelven). https://azonnali.hu/. (Hozzáférés: 2021. január 16.)