Ugrás a tartalomhoz

2021-es németországi szövetségi választás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szövetségi választás Németországban

2021. szeptember 26.

Összesen 735 mandátum a Bundestagban

368 szükséges a többséghez

2017 2025
Párt vezetője Olaf Scholz Armin Laschet Annalena Baerbock
Párt SPD CDU/CSU Zöldek
Előző választáson 153 246 67
Választás után 206 197 118
Változás Növekedés53 Csökkenés49 Növekedés51
Szavazatok 11 901 556 11 177 746 6 814 401
% 25,7% 24,1% 14,7%
Változás Növekedés5,2 Csökkenés8,8 Növekedés5,8
Párt vezetője Christian Lindner Alice Weidel
Tino Chrupalla
Janine Wissler
Dietmar Bartsch
Párt FDP AfD Die Linke
Választás előtt 80 94 69
Választás után 91 83 39
Változás Növekedés11 Csökkenés11 Csökkenés30
Szavazatok 5 291 010 4 809 228 2 255 860
% 11,4 10,4 4,9
Változás Növekedés0,7 Csökkenés2,2 Csökkenés4,3

Térképen:

Kormány a választás előtt:

Negyedik Merkel-kormány
CDU/CSUSPD

Kormány a választás után:

Scholz-kormány
SPDZöldekFDP

A 2021-es németországi szövetségi választás 2021. szeptember 26-án Németország 20. szövetségi parlamenti választása volt.[1]

Választási rendszer

[szerkesztés]

A Bundestagban – amelynek a választás után 735 tagja volt – legalább 598 tagot választanak közvetlenül, négy évre, a 299 német választókerületből, illetve pártlistán. Ezek a mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A választókerületekben relatív többségi szavazás van, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.

A szavazatokat vegyes arányos képviseleti rendszerben (Mixed-member proportional representation vagy MMP) osztják el. Minden voksoló két szavazatot adhat le: az elsőt egy jelöltre és a másodikat egy pártra. A pártlistás szavazatokat a Webster/Sainte-Laguë módszer segítségével osztják szét. Ha egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap az összesen 299 listás mandátumon felül.

A pártok minden egyes államban állíthatnak listát, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például elérnek egy bizonyos támogatószámot. Egy párt csak abban az államban kaphatja meg a második szavazatot, ahol listát állított.

Ha egy párt egyéni választókerületi sikerei révén több mandátumot szerez egy államban, mint amennyit a listás szavazati alapján érdemelne ki, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap. Emiatt a Bundestagnak általában több tagja van 598-nál. A 18. Bundestag például, amely a 2017-es választás előtt működött, 631 tagú volt, az összesen 33 extra választókerületi és kompenzációs mandátum miatt.

Ahhoz, hogy egy párt jogosult legyen mandátumokra a második szavazat alapján, nyernie kell legalább három választókerületben, vagy országosan meg kell szereznie a második szavazatok 5 százalékát. Ha egy párt nyer 1-2 egyéni választókerületben és nem éri el az 5 százalékot, megtarthatja az elnyert mandátumokat, de a többi párt, amelyek teljesítették a két feltétel legalább egyikét, kompenzációs mandátumokat kap. (Ilyen legutóbb 2002-ben történt, amikor a Demokratikus Szocializmus Pártja országosan csak 4 százalékos eredményt ért el, de Berlinben két egyéni körzetben győztek a jelöltjei.)

A nemzeti kisebbségek pártjai – dánok, frízek, szorbok és romák – mentesültek az 5 százalékos szabály alól, de rendesen csak egyes államokban indulnak.

Induló pártok

[szerkesztés]

A választáson részt vevő főbb pártok a következők:

Párt Ideológiája Politikai pozíciója Vezető(i)
Kereszténydemokrata Unió / Keresztényszociális Unió

Christlich Demokratische Union / Christlich-soziale Union in Bayern

CDU / CSU Liberális konzervativizmus,

Kereszténydemokrácia

Jobbközép Armin Laschet (CDU), Markus Söder (CSU)[2]
Németország Szociáldemokrata Pártja

Sozialdemokratische Partei Deutschlands

SPD Szociáldemokrácia Balközép Saskia Esken, Norbert Walter-Borjans
Alternatíva Németországért

Alternative für Deutschland

AFD Nacionalizmus

Konzervativizmus

Szélsőjobboldal Jörg Meuthen, Tino Chrupalla
Német Szabaddemokrata Párt

Freie Demokratische Partei

FDP Liberalizmus Jobbközép Christian Lindner
Baloldali Párt

Die Linke

Linke Demokratikus szocializmus Szélsőbaloldal Katja Kipping, Bernd Riexinger
Szövetség '90/Zöldek

Bündnis 90/Die Grünes

Grüne Zöldpolitika Balközép Annalena Baerbock, Robert Habeck

Közvélemény-kutatások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. GERMAN ELECTION ADMINISTRATION. 1934–12–31. 1–72. o. ISBN 978-0-231-88302-3 Hozzáférés: 2020. augusztus 15.  
  2. A CDU új elnöke: Armin Laschet (magyar nyelven). https://azonnali.hu/. (Hozzáférés: 2021. január 16.)

Irodalom

[szerkesztés]