Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Balatonkenese
Névadó	buglyos tátorján (taxon)
Terület	0,030 km²
Alapítás ideje	1971
Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 12″, k. h. 18° 05′ 41″47.036612, 18.094795
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat.

A Balatonkenesei-tátorjános természetvédelmi terület egy védett terület a Veszprém vármegyei Balatonkenesén. Nevét az itt őshonos tátorjánról kapta.

Kialakulása, felszíni alakzatai

A balatonkenesei magaspartot (az úgynevezett „löszpartot”) a közhiedelemtől igencsak eltérően nem lösz építi fel, hanem különféle (zömmel homokos–iszapos) tavi üledékek. A szabályos, vízszintes rétegek mintegy 10 millió éve rakódtak le a Pannon-tóban. Lösz csak a rétegsor tetején található. A tavi üledéket borító 1–2 m vastag lepel anyagát a jégkorszakban fújta ide a szél alapvetően az Észak-Európát elborító jégtakaró peremvidékéről és a Dunántúli-középhegységből. Felszíni helyzete folytán ez a talajképző üledék, ezen alakult ki a sajátos, alapvetően mészkedvelő növényzet. A letörés abráziós eredetű: a laza üledékekből álló partot a korábban még szabályozatlan Balaton hullámverése mosta alá. A meredek partoldal folyamatosan pusztult, ahogy az üledékek suvadások és omlások formájában leszakadtak. A lehullott omladék átmenetileg megtámasztotta a falat, de miután a tó hullámverése miután ismét elhabolta a támasztékot, a folyamat újra és újra ismétlődött, amíg a mesterséges partvédelem meg nem fékezte. A jó vízvezető rétegekben a tó felé mozgó rétegvizek tovább csökkentik a fal állékonyságát.

Története

1971-ben hozták létre a Soós-hegyen. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli; a városban külön polgárőrség vigyáz a területre.

1927 óta itt magasodik a Soós Lajos költő emlékére emelt obeliszk. 2005 körül kilátót is építettek ide.

Látnivalói

A domb oldalába vájt kilenc üreg helyi neve Tatár-likak.

Magaspart

A meredek partoldalon különleges löszfalnövényzet él. Ide mélyíti költőüregeit legpompásabb, trópusi tájakat idéző madarunk, a fullánkos rovarokat fogyasztó gyurgyalag és barnás tollazatú fecskénk, a parti fecske.

Plató

A magaspart tetején elterülő platón különleges lágyszárú növénytársulások telepedtek meg. A terület nevét adó tátorján reliktum faj, a jégkorszaki löszpuszta-rétek maradványa.

Látogatása

Szabadon látogatható.

Források

• Balatonkenesei-tátorjános természetvédelmi terület
• Balatonkenesei tátorjános TT