Bal parti Ukrajna

A bal parti Ukrajna és a modern Ukrajna

A bal parti Ukrajna és a Zaporizzsjai szics, 1751

A bal parti Ukrajna (ukránul: Лівобережна Україна, oroszul: Левобережная Украина; lengyelül: Lewobrzeżna Ukraina) Ukrajna a Dnyeper bal partján (a Dnyepertől keletre) fekvő területének történelmi elnevezése.

Története

Az elnevezés 1663-ra nyúlik vissza, Ivan Brjuhoveckij (Іван Брюховецький) hetmanná választásának idejére. A terület a 17. század közepéig a Lengyel–Litván Unióhoz tartozott. 1654-ben a Perejaszlavi szerződés értelmében került orosz fennhatóság alá. Ezt erősítette meg 1686-ban a Lengyel–Litván Unió képviselői és az orosz cárt képviselő Galicin herceg (Голицын, Василий Васильевич) által Moszkvában aláírt Örök béke szerződés. A szerződés értelmében orosz fennhatóság alá kerültek a Dnyeper bal partján elterülő területek, beleértve Kijev városának bal parti része is. Az így kialakított autonóm területhez tartozott még a Zaporizzsjai szics (Запоро́жская Сечь (oroszul) Запорiзька Січ (ukránul)). Csernyihiv, Sztaradub és Szmolenszk területe is. Az ekkor kialakitott határok Lengyelország első felosztásáig voltak érvényesek.

Kulturális gyökerek

Az orosz államiság kezdetei Kijevhez kapcsolódnak. Vlagyimir nagyfejedelem 988-ban vette fel a bizánci rítusú kereszténységet, és hozta létre az első orosz államot, a Kijevi Ruszt. Azonban 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek elfoglalták a későbbi ukrán területeket – köztük Kijevet is –, azok az Arany Horda fennhatósága alá kerültek, ez véget vetett a Kijevi Rusz fennállásának.

Ezt követően a mai Ukrajna területe a 17. század közepéig a Lengyel–Litván Unióhoz tartozott. A lengyel uralom idején, elsősorban lengyel hatásra, végbement a katolizáció. Ezt a katolizációs folyamatot állította meg a bal parti Ukrajna területén annak orosz fennhatóság alá kerülése. A Moszkvai Patriarchátus minden eszközt bevetett a pravoszláv hit helyreállításának érdekében. A bal parti Ukrajna irányításában vezető szerepet játszó kozák hetmanok gyermekei rendre Moszkvában tanultak, és sokan közülük jelentős kormányzati, illetve katonai pozíciót töltöttek be az Orosz birodalomban.

1596-ban az orosz pravoszláv egyház legősibb kolostorát, a Pecserszka Lavrát is megpróbálták katolikus birtokba venni. A kolostor a bal parti Ukrajna létrejöttét követően, 1688-ban került végleg a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá.

1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg Birodalomhoz, Ukrajna többi része pedig Oroszországhoz került. Ez tovább erősítette a pravoszláv hitet Ukrajna nagyobb részén, kivéve a Jobb parti Ukrajnához tartozó Galíciát, ahol a Habsburgok mindent megtettek a katolicizmus erősítésének érdekében.

Ez az évszázados fejlődés a Balkánról ismert szerb–horvát vallási megosztottsághoz hasonlóan osztja ketté Ukrajnát. Kelet-Ukrajna lakosságának többsége pravoszláv hitű, ellentétben Nyugat-Ukrajnával, ahol a lakosság többsége görögkatolikus.

Források

• Huntington, Samuel P. A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó Kft. 2005 ISBN 963-07-7665-0

Kapcsolódó szócikkek

• Jobb parti Ukrajna