Ugrás a tartalomhoz

Balázs (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs (Baláže)
Balázs zászlaja
Balázs zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
PolgármesterJozef Chaban
Irányítószám976 11 (pošta Selce)
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség221 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség15,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület14,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 11′ 40″48.813889°N 19.194444°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 11′ 40″48.813889°N 19.194444°E
Balázs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balázs (szlovákul: Baláže) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Kallós tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Besztercebányától 14 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Már a bronzkorban is éltek itt emberek.

A település 1496-ban keletkezett, amikor a terület birtokosa, Thurzó János a Lupcsica-patak mellé a környéken kitermelt réz feldolgozására olvasztót építtetett. 1529-ben említik először, lakói kohászok, szénégetők, favágók voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BALÁS. Szent Balás. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Potkonitzának szomszédságában. Határja sovány.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Balás, tót falu, Zolyóm vgyében, Urvölgyéhez 1/2 óra, hegyek közt. 127 kath. lak., kik többnyire favágók és szénégetők. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

A második világháború alatt a szlovák ellenállási mozgalom egyik központja volt. 1945. március 20-án a németek a falut felégették. Újjáépítése a háború utáni Csehszlovákia egyik első lépése volt, melyben számos külföldi fiatal is részt vett. 1949-ben hozzácsatolták a szintén elpusztult Kallós területét.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 282 lakosából 280 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 190 lakosából 188 szlovák volt.

2011-ben 208 lakosából 201 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]