Balázs (település)
| Balázs (Baláže) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Besztercebányai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Jozef Chaban | ||
| Irányítószám | 976 11 (pošta Selce) | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 221 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 15,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 538 m | ||
| Terület | 14,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 11′ 40″48.813889°N 19.194444°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 11′ 40″48.813889°N 19.194444°E | |||
| Balázs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Balázs (szlovákul: Baláže) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Kallós tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercebányától 14 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Már a bronzkorban is éltek itt emberek.
A település 1496-ban keletkezett, amikor a terület birtokosa, Thurzó János a Lupcsica-patak mellé a környéken kitermelt réz feldolgozására olvasztót építtetett. 1529-ben említik először, lakói kohászok, szénégetők, favágók voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BALÁS. Szent Balás. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Potkonitzának szomszédságában. Határja sovány.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Balás, tót falu, Zolyóm vgyében, Urvölgyéhez 1/2 óra, hegyek közt. 127 kath. lak., kik többnyire favágók és szénégetők. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
A második világháború alatt a szlovák ellenállási mozgalom egyik központja volt. 1945. március 20-án a németek a falut felégették. Újjáépítése a háború utáni Csehszlovákia egyik első lépése volt, melyben számos külföldi fiatal is részt vett. 1949-ben hozzácsatolták a szintén elpusztult Kallós területét.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 282 lakosából 280 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 190 lakosából 188 szlovák volt.
2011-ben 208 lakosából 201 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
