Bahia (hadihajó)
Bahia | |
Hajótípus | Cirkáló |
Névadó | Bahia |
Üzemeltető | Brazil Haditengerészet |
Hajóosztály | Bahia-osztály |
Pályafutása | |
Építő | Armstorng Withworth |
Sorsa | 1945. július 4-én elsüllyedt |
Általános jellemzők | |
Hossz | 122 méter |
Szélesség | 12 méter |
Merülés | 4,4 |
Sebesség | 27 csomó (50 km/h) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bahia cirkáló egy brazil hadihajó volt, amely az első világháború során a brazil haditengerészet zászlóshajójaként működött.
Története
[szerkesztés]Építése
[szerkesztés]A Bahia cirkáló Brazília 1904-es fegyverkezési programjának egyik legfontosabb eredménye volt (bár mellette számos hadihajót is vásárolt a haditengerészet).
A megrendelést a brit Armstrong Whitworth hajóépítő vállalat kapta, akik 1907-ben Newcastle városában kezdték építeni a hajót. Első vízre bocsátása 1909-ben történt, s ezt követően alig több mint egy évvel immáron kész állapotban Brazíliába érkezett. Egyik legnagyobb előnye volt kortársaival szemben, hogy fő meghajtóerőnek gőzturbinákat használt.
Az első világháborúban
[szerkesztés]Brazília 1917-es hadba lépése után a brazil hadihajók szerepe eddig sohasem látott teret nyert. Ezután a Bahia testvérhajójával a Rio Grande do Sul cirkálóval együtt őrjáratozott az Atlanti-óceánon. A Bahia ezt követően a Brazil Haditengerészet zászlóshajója lett. A újonnan felállított Hadműveleti Tengerészeti Különítménynek (Portugálul:Divisão Naval em Operações de Guerra, röviden DNOG) pedig szintén a vezérhajója lett, kapitánya pedig Pedro Max Fernando Frontin admirális.
A DNOG feladata főként járőrözés lett volna, azonban az Antant minden tagja máshová kívánta küldeni a frissen érkezett hajókat. Míg az olaszok a Földközi-tenger védelmére, a franciák a Gibraltár és Észak-Afrika védelmére, addig az amerikaiak a csapataikkal való szoros együttműködésre akarták felhasználni a brazil hajókat. Azonban nem sokkal miután a brazil hajók elérték a Földközi-tengert a háború véget ért, így nagyobb konfliktusokban a brazil hajók nem vettek részt. A spanyolnátha járvány azonban 1918-ban elérte a hajókat. A 8 brazil hadihajón a háború során 103-an, míg a hazatérést követően 250-en vesztették életüket a betegség következtében.
További sorsa
[szerkesztés]A két világháború között nem sok feladata volt, a második világháború kitörésekor viszont amerikai hajókkal karöltve járőrözött az Atlanti-óceánon.
1945-ben a hajón éppen légvédelmi gyakorlat folyt, amelynek során a legénység tagjai egy 20 mm-es gépágyút használtak. Egyikük azonban olyan balszerencsésen találta el a tatot, hogy a keletkező robbanás hatalmas lyukat ütött a hajótesten. A hatalmas hajó ennek köszönhetően alig több mint három perc alatt elsüllyedt. Nagy vitatéma azonban az áldozatok száma. Több híres újság több változatot ismer. A The Evening Independent szerint a hajón 383-an utaztak ez azonban ellentétes a többi állítással. A The New York Times szerint a baleset során 28 embert mentettek ki, míg 347-en életüket vesztették. Ezzel szemben az szovjet lapok szerint a tragédiát 32-en megúszták és 395-en életüket vesztették. A dolgok összevisszaságát fokozza, hogy a hajón négy amerikai állampolgár is utazott. A hivatalos adatok szerint azonban a hajón 372-en utaztak és utasai közül 336-an életüket vesztették, míg a 36 túlélőt a Balfe nevezetű teherhajó mentette ki.
Parancsnokai
[szerkesztés]A Bahia-nak szolgálata során 6 parancsnoka volt.
- Altino de Miranda Correia
- Tancredo de Gomensoro
- Francisco Bonfim de Andrade
- Lucas Alexandre Boiteux
- Saladino Coelho
- Garcia D'Ávila Pires de Albuquerque
Képgaléria
[szerkesztés]-
1920 körül
Lásd még
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brazilian cruiser Bahia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Története (portugál nyelven). Naviosbrasileiros.com. [2014. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 1.)