Tiamin
| Tiamin | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 3-[(4-amino-2-metil-5-pirimidinil)metil]- 5-(2-hidroxietil)-4-metiltiazolium | ||
| Más nevek | tiamin; 2-[3-[(4-amino-2-metil-pirimidin-5-il)metil]-4-metil-tiazolium-5-il]etanol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 59-43-8 | ||
| PubChem | 1130 | ||
| MeSH | Thiamine | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C12H17N4OS+ | ||
| Moláris tömeg | 265,356 g/mol | ||
| Olvadáspont | 248–260 °C (sósavas só) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A tiamin vagy B1-vitamin vagy aneurin a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. Felnőttek ajánlott napi bevitele kb. 1 mg, fiataloknak, férfiaknak, terhes és szoptató nőknek valamivel több.[1]
Hiánya a piroszőlősav felszaporodását okozza a vérben és a központi idegrendszerben. Ennek következtében szívgyengeség léphet fel, valamint az agysejtek csökkent oxidációja miatt ideggyengeség (neuraszténia) jelentkezhet. Súlyos esetben beri-beri (B1-vitamin hiánybetegség) kialakulása.
Színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Tiamin-hidroklorid (Thiamini hydrochloridum) néven hivatalos.
Neve a „kén” jelentésű görög thio- előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található.
Az aneurin névben az a a görög anti- (αντι, ellen) rövidítése (ui. a B1-vitamint ideggyulladás ellen is adják), a neurin az ideg (νεύρο) szóból származik.[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Fő forrásai: máj, élesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabliszt, földimogyoró, sertéshús, hüvelyesek, és a legtöbb zöldségfélében is megtalálható (kivéve fehér rizs). Szójabab
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tápanyag-beviteli referencia-értékek. Fordította Dr. Bíró György. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. 2004. 118. o. ISBN 963 242 900 1
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 18. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 1 kötet., 162–163. o.
- Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 2 kötet., 633–634. o. ISBN 963 240 021 6
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 940–941. o. ISBN 963-10-3269-8
- Gyógyszerészeti kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 554–560. o. ISBN 978 963 9879 56 0