Bük–Bő–Gór-víztározó
| Bük-Bő-Gór-víztározó | |
 | |
| Az árvízi töltés, háttérben Bük-fürdő | |
| Ország(ok) |  Magyarország, |
| Hely | Vas megye |
| Típus | mesterséges tó |
| Elsődleges források | Répce |
| Elsődleges lefolyások | Répce |
| Hosszúság | 2,1 km |
| Szélesség | 1,3 km |
| Víztérfogat | 1,9 km3 |
| Tszf. magasság | 167,50 m |
| Települések | Bük, Bő, Gór |
| Elhelyezkedése | |
 Bük-Bő-Gór-víztározó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 21′ 30″, k. h. 16° 48′ 00″47.358333°N 16.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 30″, k. h. 16° 48′ 00″47.358333°N 16.800000°E | |
Bük-Bő-Gór-víztározó
Pozíció Vas vármegye térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bük-Bő-Gór-víztározó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bük–Bő–Gór-víztározó jelenleg egy árvízi vésztározó a Répce folyón, amelynek célja a szabályozatlan medervonalú szakaszokon, hogy Bő, de Chernelházadamonya, Tompaládony községek árvízi védelmét is további védtöltés kiépítése nélkül biztosítsa. Korábban említették Góri-víztározóként is. A területén a jövőben jóléti célra állandó vízfelülettel rendelkező tavat kívánnak kialakítani.
Története
[szerkesztés]Az 1965. évi árvízi tapasztalatok és a Répce ausztriai területén végzett rendezési munkák szükségessé tették magyar területen is a Répce szabályozását. 1971-ben megindult a Répce felső szakaszának szabályozása az országhatár és a büki vasúti híd között, a szabályozáshoz tartozó műtárgyakkal, terelő- és gyűjtőárkokkal együtt. A Répce alsó szakaszára a nagyobb árvizek kiöntés nélküli levezetésére tanulmányterv készült 1983-ban. Gór-Bük térségében szükségtározó épült, melyet 1996-ban adtak át. A tározóhoz és annak leeresztő műtárgyához kapcsolódóan a természethez illeszkedő mederrendezésre került sor mintegy 2,5 km hosszan Gór, valamint Bük területén. A tározó a Répce völgy teljes elzárásával épült meg. A maximális tározó térfogat 8 millió m3, 350 ha vízfelülettel. A tározó maga az állatvilág hosszirányú átjárhatóságát nem akadályozza.[1]
A tározó területe jelenleg erdő- és mezőgazdasági terület. A jövőben állandó vizű víztározó kialakítását tervezik szolgálva a környező települések idegenforgalmát.[2] Új védtöltés épülne kísérve a Répce bal partját, csökkentve a korábban tervezett vízfelület nagyságát. A befogadó képessége az állandó vizű tározónak 1,9 millió m3 lenne.
Megközelítés
[szerkesztés]Bükről Bő község és a 84-es főút felé haladva jobb kéz felől találjuk a töltést és majdani tó területét. Gór község felől a Kápolnadomb irányából érhető el, ahonnan kavicsozott út visz a Bük-Bő összekötő útig.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jelentős vízgazdálkodási kérdések Rába, Fertő-tó. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
- ↑ Tersztyánszky Krisztina (2007. május 11.). Középpontban a turizmus érdeke. Vas Népe. [2009. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
