Búbos hangyászgébics
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Taraba major (Vieillot, 1816) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Búbos hangyászgébics témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos hangyászgébics témájú kategóriát. |
A búbos hangyászgébics (Taraba major) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Taraba nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1816-ban, a Thamnophilus nembe Thamnophilus major néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Taraba major borbae (Pelzeln, 1868)
- Taraba major duidae Chapman, 1929
- Taraba major granadensis (Cabanis, 1872)
- Taraba major major (Vieillot, 1816)
- Taraba major melanocrissus (P. L. Sclater, 1860)
- Taraba major melanurus (P. L. Sclater, 1855)
- Taraba major obscurus Zimmer, 1933
- Taraba major semifasciatus (Cabanis, 1872)
- Taraba major stagurus (Lichtenstein, 1823)
- Taraba major transandeanus (P. L. Sclater, 1855)[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Mexikó déli részén, Közép-Amerikában és Dél-Amerika nagy részén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 19–20 centiméter, testtömege 50–70 gramm.[3] Felálló tollbóbitája és gébicsekre jellemző kampos csőre van. A hím feje és háti része fekete, a tojóé barna, a torkuk és a hasi részük fehér.
.JPG) |
_(cropped).JPG) |
Életmódja
[szerkesztés]Különféle rovarokkal és egyéb ízeltlábúakkal, csigákkal és más puhatestűekkel táplálkozik, de fogyaszt kisebb gerinceseket is, beleértve a gyíkokat és békákat.[3]
Szaporodása
[szerkesztés]Csésze alakú fészkét bokrokra készíti.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- Arthurgrosset.com
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0
