Böhm Rezső
| Böhm Rezső | |
 | |
| Született | 1884. augusztus 6. Kassa |
| Elhunyt | 1933. január 18. (48 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | csehszlovák |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | a Csehszlovák nemzetgyűlés szenátora |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1970–) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Böhm Rezső témájú médiaállományokat. | |
Böhm Rezső, Böhm Rudolf (Kassa, 1884. augusztus 6. – Pozsony, 1933. január 18.) csehszlovákiai magyar politikus, szenátor.
Élete
[szerkesztés]Kassán végezte a gimnáziumot, majd a Kassai Királyi Jogakadémiát is. Budapesten is továbbtanult. Fiatal korától a keresztényszocialista mozgalom tagja. Az első budapesti gyűlésükön a kassai küldöttség vezetője volt. 1908-tól a Magyar Posta alkalmazottja. Az első világháború alatt a Romániát megszálló csapatok bukaresti postahivatalának főnöke volt.
A csehszlovák államfordulat után elbocsátották, és az Országos Keresztényszocialista Párt keletszlovákiai szervezője lett. 1920-tól a párt titkára, később a kassai járási elnök helyettese volt. 1922-ben vagy 1923-ban hónapokig ült börtönben, de az ellene felhozott vádat ejtették. 1925-től a párt főtitkára, 1929-től a főigazgatója. Miután 1929-ben az OKP szenátorává választották, 1930-ban egyéb párttisztségeiről lemondott, csak a pártigazgatói funkciót tartotta meg. Haláláig volt szenátor, amikor Kreibich Károly lépett a helyére.
A kassai börtönben szerzett betegségéből sohasem épült fel. Hosszan tartó betegség után hunyt el Pozsonyban. Kívánságára a budapesti Kerepesi temetőben temették el, majd 1970-ben áthelyezték sírját a Farkasréti temetőbe. (F. 10/1.)[1]
1932-es Masirevich Szilárd prágai követnek írt helyzetjelentése alapján Esterházy Jánost alkalmatlannak tartották az egységes pártvezetésre.[2] Franciscy Lajos tiszteletbeli elnökké választásával Ótátrafüreden azonban a papi szárnyat sikerült megnyugtatni.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 394. o.
- ↑ Angyal Béla: Dokumentumok az OKP történetéhez. 412-416.
- ↑ Elek Anita 2010: Kísérletek a csehszlovákiai magyarság politikai egységének megteremtésére a két világháború között. Fórum Társadalomtudományi Szemle 12/4, 32.
Források
[szerkesztés]- A Pesti Hirlap Lexikona A-Z. Budapest, 1937, 162. old.
- Kárpáti Magyar Hírlap 14/10, 3 (1933. január 22.)
- Fényképe (Képes Hét 1933)
További információk
[szerkesztés]- Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés
- Pesti Hírlap 55/19, 7 (1933. január 24.)
