Bély Mihály
| Bély Mihály | |
 | |
| Bély Mihály az 1880-as években | |
| Született | 1863. június 2. Pest |
| Elhunyt | 1920. december 25. (57 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | testnevelő tanár testnevelési szakfelügyelő Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa vívómester |
| Sírhelye | Farkasréti temető (46/7-1-24/25) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bély Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bély Mihály (Pest, 1863. június 2. – Budapest, 1920. december 25.) polgári iskolai igazgató (testnevelő tanár), testnevelési szakfelügyelő, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa, vívómester.[1]
Életpályája
[szerkesztés]Sportpályafutása
[szerkesztés]Mint aktív versenyzőként és sportoktatókén rendkívül sokoldalú volt, művelte az atlétikát (magasugrás, rúdugrás), ökölvívást, tornászott, vívott és a labdarúgást is élvezettel játszotta. Vívómesteri oklevelét Keresztessy József állította ki, aki rajta kívül csak Sándor fiának (1843–1897)[2] és Vay Lajosnak (1854-1908) „oklevelére írta alá a nevét, ezért őket lehet Keresztessy-utódoknak elismerni.”[3] Indult 1896-ban a millenniumi mesterversenyeken – kardban és tőrben –, de már az első körben kiesett. Egy korabeli láp így írt az akkori szerepléséről: „Kiváló szabatos vívásával, szép garde-jával kitűnt Bély Mihály, a Keresztessy-féle iskola egyik legjelesebb képviselője.”[4]
1892 októberében Bély egy német ifjúsági folyóirat (Der Gute Kamerad) egy régebbi számában olvasott a síelésről, Demény Károly segítségével 6 pár telemark típusú sítalpat rendeltek Krisztiániából (Norvégia fővárosa, Oslo akkori neve). Bély és Demény 1892. december 4-én a Vérmezőn tartottak egy rövid bemutatót, utána a Kis-Sváb-hegy oldalán síeltek, ezzel kezdődött a síelés története Magyarországon.[5][6] Síismereteiket egy német ifjúsági folyóiratban megjelent cikkből merítették. A sportos megmozdulás nagy sikert aratott a nézők között, majd egyre több követőjük lett. Follért Károly és dr. Téry Ödön – szintén a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) tornászai – Bélyékkel egy időben kezdték a síelést.[7] Két évvel később megalakították az ország első síegyesületét.[8]
Sportvezetői pályafutása
[szerkesztés]Sportvezetőként nagy érdeme van a sísport meghonosításában. Az iskolai testnevelés fellendítése érdekében 1908-ban megszervezte és elindította a fiú- és leányiskolák számára a tornaünnepélyeket. A Bárczy István-féle iskolaépítési programban javaslatára korszerű tornatermek létesültek. 1913-ban elkészítette az első fővárosi helyi testnevelési tanterveket, amely a svéd módszert helyezte előtérbe. A vívás, a tenisz, a torna, a műkorcsolyázás és a labdarúgás versenyszabályainak kidolgozásában tevékenyen vett részt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására tantervi javaslatait a különböző iskolatípusok is magukévá tették (középiskolák 1916-ban, felső kereskedelmi iskolák 1917-ben, polgári iskolák 1917-ben, elemi iskolák 1918-ban).
Családja
[szerkesztés]Bély Mihály 1893-ban kötött házasságot Novák Margittal. Négy gyermekük született: Mihály, Margit, Mária, Miklós.[9] Fia, ifj. Béli Mihály (1898–1927) az 1918-as magyar atlétikai bajnokságon magasugrásban, a BBTE színeiben 170 centiméterrel aranyérmes lett. A többi gyermeke is kötődött a sporthoz: Margit és Mária tornatanítók, kiváló síelők voltak, Miklós meg testnevelő tanár lett, több sportszakmai kiadvány szerzője. Mária lánya (1896–1986) – Hirsch Lászlóné – vele egy sírban lett eltemetve.
Írásai
[szerkesztés]Az első – nem lektorált - magyar nyelvű labdarúgó szabálykönyv. A történelmi források rögzítették, hogy a játékszabályok angol nyelven érkeztek Magyarországra, a játék szabályait elsőnek 1897-ben magyar nyelven, Bély Mihály a BBTE jeles művezetője és Szaffka Manó az Angol rugósdi /Futball/ címen írta meg. A szerzők - nem ismerve a játék igazi felépítését - eredeti magyarsággal fordították az angol kifejezéseket. Így a kirúgást elrúgásnak, a labdának leesés nélkül megrúgását lebegőrúgásnak, a gólrúgást berepítésnek, az ollóbafogást közrefogásnak, stb. nevezik. Ez volt az első magyar nyelvű szabálykönyv - mindenki által tanulmányozhatott -, amely helyes irányba indította el a bíráskodást is. Biztosította, hogy a szájhagyomány útján terjedő szabályokat konkrétan megismerhessék az alkalmazók.
Kiadványai
[szerkesztés]
- Az angol rugósdi – Budapest, 1897
- A svéd nevelőtornázás – Budapest. 1909
- A szánkázás budapesti szabályai – Budapest, 1910
- Mozgástan – Budapest, 1913
- A tornaképzés reformja – Budapest, 1913
- A középiskolai testnevelés új tanterve – Budapest, 1915
- A torna elmélete – Budapest, 1916
- Hogyan tanuljunk sízni – Budapest
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A BBTE vívócsapata 1893-ban (Bély Mihály és tanítványai)
- ↑ PIM
- ↑ Klell Kálmán: Régi mesterek... Érdemes mesterek... Vívó-Híradó (A Magyar Vívószövetség lapja), 1972. október-december, XXI. évfolyam, 10. szám, 15.
- ↑ Fővárosi Lapok, 1896. május 21.
- ↑ Jeszenszky Géza: 125 éves a magyar sísport (2017)
- ↑ „Két évtizeddel azt követően, hogy Demény Károly és Bély Mihály – ahogy ők maguk nevezték – „sarkköri expedíciót” tettek a Kis-Sváb-hegyen, már rendszeres programja volt a fővárosiaknak, hogy amint leesett az első hó, vállukra vették a sílécet, és elindultak a Normafa felé.” Lábszánkózás és sarkköri expedíció (2017)
- ↑ 'Úriemberek hová viszik azokat a léceket?'. [2023. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 4.)
- ↑ Síelés, síugrás és szánkózás a régi Budapesten
- ↑ Vívás mint harcművészet
- ↑ Bély Mihály síremléke (Köztérkép)
