Bátorligeti Legelő Természetvédelmi Terület

Bátorligeti Legelő Természetvédelmi Terület
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Bátorliget Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Terület	0,23 km²
Alapítás ideje	1938
Bátorligeti Legelő Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 21″, k. h. 22° 14′ 18″47.77257, 22.238196

Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)

A 23 hektárnyi védett Bátorligeti legelő a Nyírség jellegzetességeinek gyűjtőhelye, ahol egy helyen megtalálható a tájegység szinte valamennyi jellegzetessége. A szélfútta füves homokbuckákon homokpusztai gyeptársulások; törpefüves homoki gyepek alakultak ki, egy sereg ritka növényféle társaságában.

Fekvése

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

A bátorligeti legelő Bátorliget mellett, az ősláp szomszédságában húzódó, szelíden lankás homokbuckákon terül el. Az ősláptól nyugatra, Nyírpilis irányában található.

Jellege

Homokpusztai gyeptársulások, törpefüves homoki gyepek.

Kialakulása

A Bátorligeti legelő helyén a lankás homokdombokat egykor homoki tölgyerdők borították, a déli lejtőkön elszórtan ezüsthársakkal tűzdelve.

A legeltető állattartás részére tertületnyerés céljából az itteni erdőket kiirtották, az erdők helyét magasfüves ősgyep társulások foglalták el, melyek a legeltetés nyomán alacsony, homokpusztai gyeptársulásokká alakultak a száraz meleg homokterületeken.

A gyeptársulások legjellemzőbb faja a veresnadrág csenkesz. A Gyeptársulások között mára már ritkaságszámba menő értékes növényfajták élnek.

Boros Ádám 1929-ben fedezte fel az itteni növényritkaságokat, melyek akkor még tavasz idején végeláthatatlan mezőt alkottak a tájban, mára viszont már a helytelen mezőgazdasági művelés (gyepfeltörések, túlzott műtrágyázás, nem megfelelő legeltetés, kaszálás, akáctelepítés stb) miatt nagyon megfogyatkoztak, szigorú védelemre szorulnak. Boros akkor így írt a vidékről: „…Ezen kis területen a Nyírség összes jellegzetes tájrészletét megtaláljuk, a széleshátú füves buckákat, melyeken tavasszal a világ legpompásabb kökörcsin mezeje virít…”

Növényvilága

Selymes boglárka

Piros gólyaorr

Tavaszi hérics

A Bátorligeti legelő mára már ritkaságszámba menő növénykülönlegességei kora tavasztól (március-április körül) bontogatják szirmaikat, valósággal elborítva a talajt, mint az itt élő három kökörcsinfajta, a héricsek, nőszirmok és még számos ritka faj:

• Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), sötét ibolyakék virágaival,
• Magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp.hungarica), mely endemikus faj, az észak alföldi homokbuckák bennszülött faja.
• Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), mely a hegyvidéki gyepek jellemzője, itt a Nyírségben kifejezetten ritka fajnak számít.
• Magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) kárpát-medencei faj, Magyarországon csak az Északi-középhegység-ben és a Nyírségben él. Sötét ibolyaszín virágai a kökörcsin után április-májusban nyílnak.
• Piros gólyaorr (Geranium sarguineum), mely az erdős sztyeppek maradványa.
• Epergyöngyike (Muscari botryoides) szintén erdős sztyeppek maradványához tartozó növény.
• Selymes boglárka (Ranunculus illyricus)
• Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

Állatvilága

Az itt található sokféle rovar, madár, és egyéb állat közül említést érdemel egy-két mára már megritkult, csak itt található, vagy fokozottan védett faj:

• Magyar futrinka (Carabus hungaricus) – fokozottan védett.
• Homoki gyík (Lacerta taurica) – élőhelye megfogyatkozása miatt megritkult.
• Ürge (Citellus citellus) – a homoki legelők jellegzetes rágcsálója.

Források

• E misszio.
• Natura 2000.
• Terra (Hazánk növényvil.)
• Garami L. Védett term. értékei ISBN 963-243-239-8

Galéria

• 
  Közönséges ürge
• 
  Magyar futrinka
• 
  Epergyöngyike
• 
  Magyar kökörcsin