Epergyöngyike
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Muscari botryoides
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Muscari botryoides (L.) Mill. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Epergyöngyike témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Epergyöngyike témájú médiaállományokat és Epergyöngyike témájú kategóriát. |
Az epergyöngyike, csengőjácint vagy gyöngyjácint (Muscari botryoides) a liliomfélék családjába, azon belül a gyöngyikék (Muscari) nemzetségébe tartozó hagymás évelő növény.
A gyöngyikék nemzetségéből Magyarországon négy faj él: a fürtös gyöngyike, az üstökös gyöngyike, a karcsú gyöngyike, valamint az epergyöngyike.[1]
Elterjedés, élőhely
[szerkesztés]Közép- és Dél-Európában, a Balkánon, valamint Kis-Ázsiában fordul elő. Leginkább a száraz, meszes talajt kedveli, de jól megél a gyengén savanyú agyagtalajokon is. Magyarországon többek közt a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[2][3][4][5]
Megjelenése
[szerkesztés]10-25 centiméteres magasságúra nő meg. Felálló, kopasz tőlevelei soha nem emelkednek a virág fölé. Fürtvirágzatának hossza körülbelül 3–6 centiméter, maguk a virágok gömbölydedek. Gyönyörű kék virágait március végétől májusig nyitja, valószínűleg ezek miatt nevezik egyes vidékeken csengőjácintnak, másutt gyöngyjácintnak.
A vadon élő epergyöngyike hazánkban potenciálisan veszélyeztetett növény: a földművelés módjának változása és a vegyszerek rá sem hatnak kedvezően. Néha mégis meglepő helyen bukkan fel. A Balaton-felvidéken több helyen is előfordul, többek között jelentős számban Balatonszepezd térségében.[1]
Felhasználás
[szerkesztés]Észak-Amerikában dísznövényként elterjedt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Epergyöngyike. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források
[szerkesztés]- Terra Alapítvány
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2013. augusztus 7.)