Ugrás a tartalomhoz

Bács Károly (színművész, 1849–1903)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bács Károly
Született1849. október 29.
Alsódabas
Elhunyt1903. augusztus 29. (53 évesen)
Arad
Állampolgárságamagyar
HázastársaMaár Júlia
SzüleiBács Károly
Foglalkozása
Halál okaöngyilkosság
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk ifjabb Bács Károly színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bács Károly (egyértelműsítő lap).

Ifjabb martonfalvi Bács Károly (Alsódabas, 1849. október 29. – Arad, 1903. augusztus 29.)[1] színész, rendező.

Életútja

[szerkesztés]

Bács Károly színész és Vármosi Julianna fiaként született, 1849. október 30-án keresztelték Alsódabason.[2] A nagyenyedi kollégiumba járt, mígnem apja kivette onnan 1863-ban és a régi aradi színházban kardalosként először lépett színpadra apja társulatánál.[3]

Első igazgatója Aradon Hubay Gusztáv volt. 1864-ben Gyulafehérvárott Nagy Mihálynál működött. 1865-ben Keszy Józsefnél, 1868-ban Nyiry Györgynél, 1869-ben Gerőfy Andornál – akinél 1871-ben Brassóban még apjával együtt lépett színpadra.[4] 1872-ben Szabadkán Némethy György társulatának volt a tagja, amellyel 1874-ben még Sopronban[5] játszott. 1875-ben Szabó Antalhoz ment, majd 1876-ban Székesfehérvárott, 1877-től pedig újra Gerőffynél, a kassai társulattal játszott.

Schöpflin szerint 1886-ban Krecsányi Ignáchoz szerződött. Azonban 1886-ban a Váczi Közlöny és Cesnaková szlovákiai színjátszástörténeti könyve is mint színigazgató említi,[6] de az előbbi alapján még az év decemberében társulata Nyitrán megbukott és ő lemondott.[7] Az Esztergom és vidéke hasábjain 1887-ben pedig az olvasható, hogy Szabadhegyi Aladár mellett előbb névleges, illetve társigazgató, majd mikor tőle a színészegyesület központi igazgatótanácsa megvonta az igazgatói engedélyt, azt Bács Károlynak adta át. A szezon végével lemondott az igazgatásról, a társulat feloszlott.[8]

1889-ben Mosonyi Károlyhoz szerződött. Ez év január 16-án, Aradon ünnepelte színészi pályafutása 25 éves évfordulóját. Ugyanott 1902. március 22-én mondott búcsút a színpadnak. 1903 augusztus végén öngyilkos szándékkal magára lőtt, majd augusztus 29-én szombaton éjjel[1] az aradi kórházban elhunyt.

Elsőrangú jellemszínészként ismerték, rendezett is. Esztergomi szereplése alatt atlétatermetű, hatalmas hangorgánummal rendelkezőként,[9] 25 jubileumát ünnepelve pedig, mint az „egyik legjobb vidéki apaszinész és rendező”[3] írtak róla.

30 éven át 1903. június 10-i nyugdíjazásáig az Országos Színészegyesület,[10] a Színészkongresszus központi igazgató-tanácsának vidéki rendes[11][12] tagja volt, bizonyos években pedig bizottságok munkájában is részt vett. Így például 1883-ban a javaslattevő,[13] 1887-ben[14] és 1890-ben a kérvényi bizottságba választották be,[15] 1893-ban a fegyelmi bizottságba.[16]

Feleségei Molnár Gizella színésznő,[m 1]Kiss-Maár Júlia primadonna, „kedveltebb anyaszínésznő”[m 2] voltak,[19] illetve még Liptai (Liptay) Laura – aki 1878-ig még Bercsényinéként szerepel újsághírekben – koloratúr népszínmű és operetténekesnő[20] is.[21] Leányát, Bács Mariskát, Ancsán József, Fogaras város aljegyzője vezette oltárhoz 1901. június 15-én.[22]

Fontosabb szerepei

[szerkesztés]
  • Stomfay Ákos (Csiky Gergely: A Stomfay család)
  • Bakaj András (Csepreghy F.: A sárga csikó)
  • Lecourtand (Dumanoir: Bouquillon)
  • Don Lope de Figueroa (Calderón: A zalameai bíró)
  • De Chelles gróf (Feuillet: A sphinx)
  • Mócsing Fábián (Berczik Á.: A protekció)

Működési adatai

[szerkesztés]

1863: Hubay Gusztáv; 1864: Gerő Jakab, Nagy Mihály; 1865: Arad; 1868: Nyíri György; 1869–72: Győrffy Antal; 1872: Bercsényi Béla; 1873: Völgyi György, Károlyi Lajos; 1874: Némethyné; 1875: Szabó Antal; 1876–78: Székesfehérvár; 1878: Gerőfy Andor; 1879: Lászy Vilmos; 1880: Nagykanizsa, Pécs, 1881–83: Mosonyi Károly; 1883: Jakab Lajos; 1884: Mándoky Béla; 1885: Báródy Károly, Saághy Zsigmond; 1887: Krecsányi Ignác; 1888: Mosonyi Károly; 1889–91: Aradi Gerő; 1891: Bátosi Endre; 1891–1902: Leszkay András.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Molnár Gizella 1848-ban Kabán született. 1868. május 28-án lépett először színpadra Győrffy Antal társulatában. Finom és kedves vígjátéki anyaként volt ismert, egyik legjobb főszerepe Csiky Gergely Nagymama című darabjában volt.[17]
  2. ↑ Kiss-Maár Júlia vagy Maár Júlia 1848-ban született, Kabán. 1861. október 1-jén lépett színpadra. Deréki Antal leírásából tudható, hogy a lenge termetű, szép, szőkehajú színésznő Petőfi Zoltán szerelme[9] is volt. Betegsége miatt nyugdíjba vonult, majd 1908. február 5-én vagy 6-án, Aradon, meghalt.[18]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyar Polgár, 1903. augusztus 31. hétfő, 7. old.
  2. ↑ Alsódabasi ref. egyházközség, 1849. évi keresztelések.
  3. ↑ a b Jubiláló színész (3. old.), Fővárosi Lapok 25. évfolyam 356. szám - 1888. december 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. ↑ Magyar színház Brassóban, Nemere, Politikai, közgazdászati és társadalmi lap 1. évfolyam 37. szám, Brassó, library.hungaricana.hu - 1871. május 9.
  5. ↑ Magyar színészet üt tanyát Magyarország két végvárosában, A Hon 12. évfolyam 76. szám - 1874. április 2. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. ↑ Két színigazgató, Váczi Közlöny 8. évfolyam 21. szám, library.hungaricana.hu - 1886. május 23.
  7. ↑ A nyitrai színház megbukott, Fővárosi Lapok 1886. december 334. szám - 1886. december 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. ↑ Esztergom és Vidéke, library.hungaricana.hu - 1887.
  9. ↑ a b Pifkó Péter, Zachar Anna: Színjátszásunk száz év előtt (Esztergom) (8. old.), Dolgozók Lapja 27. évfolyam 194. szám, library.hungaricana.hu - 1974. augusztus 19.
  10. ↑ Az Országos Színész-Egyesületből (12. old.), Budapesti Napló 8. évfolyam 157. szám - 1903. június 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  11. ↑ A színész-kongresszus. (Első nap.) (7-8. old.), Budapesti Napló 4. évfolyam 67. szám - 1899. március 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  12. ↑ A színészegyesület közgyűlése. — Harmadik nap. — Budapest, márcz. 21. (9. old.), Magyarország 8. évfolyam 70. szám - 1901. március 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. ↑ Színész-kongresszus. — dec. 11. (3. old), Budapesti Hírlap 3. évfolyam 341. szám - 1883. december 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  14. ↑ Az országos színészkongresszus (3. old), Budapesti Hírlap 7. évfolyam 39. - 1887. február 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
  15. ↑ Színészkongresszus. Budapest, nov. 28., Melléklet a Budapesti Hírlap 10. évfolyam, 298-ik számához, 1890. október 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  16. ↑ A színészegyesület igazgató tanácsa (3. old.), Budapesti Hírlap 13. évfolyam 77. szám - 1893. március 18. (online: adtplus.arcanum.hu)
  17. ↑ Molnár Gizella. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 275. o.  
  18. ↑ Egy érdemes vidéki színésznő halála (13. old.), Pesti Napló 59. évfolyam 34. szám - 1908. február 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
  19. ↑ Kiss (Maár) Júlia. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 439. o.  
  20. ↑ Magyar színészet. Balaton-Füredről Károlyi Lajos jeles színtársulata (2. old.), Zalai Közlöny 19. évfolyam 71. szám, nagykar.hu - 1880. szeptember 2.
  21. ↑ Liptai Laura/Liptai Sándor. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 137. o.  
  22. ↑ Házasság (7. old.), Budapesti Hírlap 21. évfolyam 160. szám - 1901. június 13. (online: adtplus.arcanum.hu)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bács_Károly_(színművész,_1849–1903)&oldid=26165241”