Ugrás a tartalomhoz

Az úrhatnám szolgáló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az úrhatnám szolgáló
Eredeti nyelvolasz
ZeneGiovanni Battista Pergolesi
Szövegkönyv
  • Gennaro Antonio Federico
  • G.A. Federico
Felvonások száma2 felvonás
Főbb bemutatók
A Wikimédia Commons tartalmaz Az úrhatnám szolgáló témájú médiaállományokat.

Az úrhatnám szolgáló (La serva padrona) Giovanni Battista Pergolesi kétfelvonásos operája, az opera szövegkönyvét Gennaro Antonio Federico írta Jacopo Angello Nelli drámája nyomán. Ősbemutatójára 1733. augusztus 28-án a nápolyi Teatro San Bartolomeóban (a Teatro di San Carlo elődje) került sor.

Körülbelül 40 perces, két részben nyitány nélkül, könnyed színpadi szórakozásként íródott Pergolesi A büszke rab című komoly operájának felvonásai között. Pontosabban, az ugyanabban az öltözőben játszódó két részt a háromfelvonásos opera szünetében játszották a helyükön maradt emberek szórakoztatására.

Federico librettóját szintén Giovanni Paisiello írta 1781-ben.

Giovanni Battista Pergolesi (Vincenzo Roscioni portréja)

A mű története

[szerkesztés]

Az úrhatnám szolgálót és a benne szereplő opera seriát 1733. szeptember 6-án mutatták be a Teatro San Bartolomeóban, az előző évi nápolyi földrengés utáni első előadások az összes színházat bezárták. Mindkettőt braunschweig-wolfenbütteli Erzsébet Krisztina német-római császárnő születésnapjára írták néhány nappal korábban.[1]

A büszke rab a maga korában sikertelen volt,[2] de többször is színpadra állították a zeneszerző szülővárosában, Jesiben, és ott rögzítették 1997-ben, 1998-ban és 2009-ben, majd az utóbbi évben forgatták. Az úrhatnám szolgáló azonban azonnali sikert aratott, és önálló művé vált. A közönség vonzónak találta rokon karakterei miatt: ravasz szobalány és idősödő mester. Sokkal fontosabb, hogy az opera buffa műfajának mintájává, a barokk és a klasszikus korszakot áthidaló, lényegi darabbá vált. A francia változat egy új fináléval a hírhedt Buffonisták háborúja katalizátoraként szolgált.

Szereplők

[szerkesztés]
Szerep Hangnem
Uberto, agglegény buffa basszus
Serpina, a szolgálója szoprán
Vespone, szolga néma szerep

Az opera cselekménye

[szerkesztés]
1. rész – Az öltözőben

Uberto, az idős legény dühös és türelmetlen szolgálólányára, Serpinára, mert ma nem hozta meg neki a csokit. Serpina annyira arrogáns lett, hogy azt hiszi, ő a háztartás úrnője. Valóban, amikor Uberto kalapját, parókáját és kabátját kéri, Serpina megtiltja neki, hogy elhagyja a házat, hozzátéve, hogy onnantól kezdve engedelmeskednie kell a parancsainak. Uberto ezután megparancsolja Vesponénak, hogy keressen neki egy nőt, akit feleségül vehet, hogy megszabaduljon Serpinától.

2. rész – Ugyanaz az öltöző

Serpina meggyőzi Vesponét, hogy csalja meg Ubertót, hogy vegye feleségül. Közli Ubertóval, hogy feleségül megy egy Tempesta nevű katonaemberhez. El fogja hagyni az otthonát, és bocsánatot kér a viselkedéséért. Megérkezik a Tempestának álcázott Vespone, aki szó nélkül 4000 koronát követel egy hozományért. Uberto nem hajlandó ekkora összeget fizetni. Tempesta megfenyegeti, hogy vagy kifizeti a hozományt, vagy feleségül veszi a lányt. Uberto beleegyezik, hogy feleségül veszi Serpinát. Serpina és Vespone felfedik trükkjüket; de Uberto rájön, hogy mindvégig szerette a lányt. Végül is összeházasodnak; és Serpina mostantól a család igazi úrnője lesz.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dale E. Monson: Prigioniero superbo, Il. 2002. = Oxford Music Online, Hozzáférés: 2023. július 9.  
  2. ↑ Grout, Donald (2003. december 31.). „A Short History of Opera”. DOI:10.7312/grou11958. 

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_úrhatnám_szolgáló&oldid=26350994”