Az ördög (dráma)
| Az ördög | |
 | |
| Az első kiadás | |
| Adatok | |
| Szerző | Molnár Ferenc |
| Műfaj | dráma |
| Eredeti nyelv | magyar |
| Szereplők |
|
| Cselekmény helyszíne | János lakása, László-villa |
| Cselekmény ideje | 20. század eleje |
| Premier dátuma | 1907. április 10. |
| Premier helye | Budapest, Vígszínház |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Az ördög témájú médiaállományokat. | |
Az ördög Molnár Ferenc egyik figurája, egyben drámája is. 1907-es ősbemutatója óta népszerű, gyakran játszott darab, több nyelvre lefordították. A szerző számára az ugyancsak ebben az évben megjelent A Pál utcai fiúk című regénye mellett ez a mű hozta meg a világhírnevet. Nem véletlenül: a Faust problémakörének ez az egyedi feldolgozása nemcsak születésekor aktuális, társadalomkritikai, hanem nagyon komoly erkölcsi tartalommal is bír. Cselekménye ugyanakkor fordulatokban gazdag, izgalmakkal telített. Fontos eleme a szövegnek a gyakran csípős humor, amelynek legtöbbször feszültségoldó szerepe van. A műből több filmfeldolgozás készült, legelőször 1908-ban, a New York-i premier évében The devil címmel.[1]
Keletkezési körülmények
[szerkesztés]A megíráshoz egy Faust-előadás adta az ötletet. Az ősbemutatóra 1907. április 10-én került sor a Vígszínházban.
Az eredeti szereposztás:
- László: Szerémy Zoltán
- Jolán: Varsányi Irén
- Ördög: Hegedűs Gyula
- Elza: Gazsi Mariska
- Selyem Cinka: Hegedűsné
- András: Győző Lajos
Cselekmény és felépítés
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Szereplők
[szerkesztés]
- János, festő
- László, sikeres üzletember
- Jolán, a felesége
- Az Ördög
- Elza, János jövendőbelije
- Selyem Cinka, modell
- András, János inasa
- Előkelő hölgyek és urak
- Egy inas
Expozíció és drámai alaphelyzet
[szerkesztés]A téma, amelyet a darab feszeget, felborzolta a kedélyeket: Molnár nemcsak leplezetlenül ábrázolja a férfi és nő viszonyát, hanem – zseniális ötlettel – az Ördög szerepeltetésével a tudatalatti, a logikátlan cselekedeteket is magyarázza.
A történet remek alaphelyzetből indul: a divatos festő éppen legjobb barátja feleségét készül lefesteni, mikor megjelenik körükben az Ördög, aki feltárja legtitkosabb gondolataikat, azokat, amelyeket sosem mertek volna egymásnak bevallani. A festő hiába próbálja elnyomni érzelmeit, az Ördög bebizonyítja, nem közömbös barátja felesége iránt. Az asszonnyal meghívatja a festőt az estélyére, ahol elhiteti a szerelmes férfival, a nő nem visel semmit földig érő estélyi ruhája alatt.
A cselekmény fordulatos, szellemes, sziporkázó ötletekkel teli. Már ebben a korai műben is észrevehető a Molnár-dialógusok varázsa, az ál-aforizmák, a paradoxonok mesteri használata.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kárpáti Tünde: Molnár Ferenc sikerdramaturgiája. jelenkor.net
- ↑ Ebics Anna: Molnár Ferenc: Az Ördög. terasz.hu. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
