Auerbach-bázis
Egy Auerbach-bázis a lineáris algebrában és funkcionálanalízisben egy normált vektortér lineárisan független részhalmaza, ami megfelel bizonyos tulajdonságoknak. Nevezetesen:
Legyen normált vektortér; ekkor Auerbach-bázisa -nek, ha:
- Az halmaz lineáris burka sűrű -ben;
- Minden esetén , ahol a halmaz lineáris burkának lezártja;
- elemei lineárisan függetlenek egymástól; ez a feltétel következik az előbbiektől.
Egy Auerbach-bázis normált Auerbach-bázis, ha minden elemének normája 1.
Motiváció és történet
[szerkesztés]Minden véges dimenziós Hilbert-térben akkor és csak akkor teljesül
- ,
ha az vektor iránya normális a által generált altérre. Ebben az értelemben a normált Auerbach-bázis az ortonormális bázis fogalmának általánosítása.
Auerbach 1929-ben írt értekezésében definiálta a fogalmat. Stefan Banach egy 1932-ben írt monográfiája megemlítette ezt a disszertációt.
Ekvivalens definíciók
[szerkesztés]Egy X Banach-térben egy A halmaz pontosan akkor normált Auerbach-bázis, ha:
- .
- minden -ra
- minden esetén
- létezik -en értelmezett folytonos lineáris funkcionáloknak egy halmaza úgy, hogy
- minden esetén. Itt a Kronecker-delta.
- minden -re.
A Hahn-Banach-tétellel bizonyítható.
Véges dimenziós esetben az első két feltétel azt jelenti, hogy ez egy lineárisan független halmaz. Az Auerbach-lemma szerint véges dimenziós normált vektortérben mindig létezik Auerbach-bázis.
Források
[szerkesztés]- Herman Auerbach: O polu krzywych wypukłych o średnicach sprzężonych (Über Flächen von konvexen Kurven mit konjugierten Durchmessern), Dissertation an der Universität Lwów (1929; auf polnisch).
- Stefan Banach: Théorie des opérations linéaires. Monografie matematyczne, herausgegeben von M. Garasiński, Warschau 1932.
- Bartoszyński et al.: On bases in Banach spaces. Studia Math. 170 (2005), no. 2, 147–171.
- Dirk Werner: Funktionalanalysis. 5. Auflage. Springer, Berlin Heidelberg/New York 2005, ISBN 3540213813
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Auerbachbasis című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.