Atovich Ferenc
| Atovich Ferenc | |
| Született | 1873 nem ismert |
| Elhunyt | 20. század nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Atovich Ferenc (Atovics;[1] Párutca, 1873. január 21.[2]–?) tanító, nyelvész, népdalgyűjtő.[3]
Élete
[szerkesztés]Szülei Atovics Ferenc és Magyary Mária.[4]
1883-ban végzett a nyitrai városi római katholikus elemi fiúiskolán,[5] majd a Nyitrai Piarista Gimnáziumba járt.[6] 4 évet végzett a Lévai Tanítóképzőben, ahol 1893-ban képesítették.[7]
Kodály előfutára volt a zoboralji népdalgyűjtésben.[8] Nyelvjárás-kutatást is végzett (1902-ben Szücs Istvánnal[9]),[10] melyek adalékkal szolgáltak a Jókai-kódex (Ehrenfeld) hitelességéhez is.[11]
1895-ben[7] és 1900-ban már[12] nyitragerencséri tanító.[13] 1908-ban pályadíjat nyert.[14] 1909-től a nyitraújlaki elemi iskola rendes,[15] majd a csejtei állami elemi iskola tanára[16] és igazgatója, ahol még 1915-ben is működött.[17] 1914-ben adakozott a Vöröskereszt Egyletnek a sebesült és beteg katonák javára.[18] 1916-ban nyugdíjat kapott.[19]
1902-1903-ban a Nyitramegyei Közlönyben, 1904-ben a Nyitramegyei Ellenőrben (1904/15-18), 1909-1910-ben a Nyitramegyei Független Hírlapban, 1917-ben a Nyitravármegyében jelentek meg írásai.
A Nyitramegyei Tanítótestület tagja.[20]
Valószínűleg fia János (1891) vas érdemkereszt szalagos vitézségi érmet,[21] és bronz vitézségi érmet kapott.[22]
Elismerései
[szerkesztés]- 1899 Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület jutalma a magyar nyelvnek nemzetiségi vidéken való sikeres tanításáért[23]
Művei
[szerkesztés]- 1896 A házi ipar tanításáról. Néptanítók Lapja 29/13, 8. (1896. március 26.)
- 1896 Az a mi 15 krajczárunk. Néptanítók Lapja 29/50, 6-7. (december 10.)
- 1897 Az osztatlan népiskola tanterve XII. Néptanítók Lapja 30/8, 6-7. (február 25.)
- 1900 Zobor vidéki szent-iváni szokások. Ethnographia 11, 220-226.[24]
- 1902 Lakodalmi szokások Gerencséren. Nyitrai Lapok 1902/16; 19.
- 1904 Nyitra környékén élő magyarok nyelvéről. Nyitramegyei Ellenőr 4.
- 1915 A harctéren halt meg. Néptanítók Lapja 48/47, 11 (1915. november 25.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Nyitra Városi róm. kath. elemi fiu- és leányiskolák értesítője az 1896-97. tanévről. Nyitra, 165.
- ↑ opac.pim.hu; Születése elírva 1872. júniusra: Szabó Lajos 1895 (szerk.): Emlék-könyv a Lévai Állami Tanítóképző Intézet 25 éves multjáról és jelen állapotáról. Léva, 44 No. 297.
- ↑ Kerényi György 1953: Jeles napok. Budapest; Kósa László 1968: A csehszlovákiai magyar néprajzi kutatás feladatai. Irodalmi Szemle 1968, 751.
- ↑ Nyitrai r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 19/1873. folyószám. familysearch.org
- ↑ 1896 A Nyitra Városi Róm. Kath. Elemi Fiu- és Leányiskolák Értesítője. Nyitra, 105.
- ↑ Nyitrai Katolikus Gimnázium Értesítője 1883, 54.
- ↑ a b Szabó 1895, 44.
- ↑ Vargyas Lajos 1989: Az Ethnographia szerepe a népzenekutatásban. Ethnographia 100, 362—372 bizonyára az ő közlése inspirálta Kodályt arra hogy Zoboraljára vegye az irányt.
- ↑ Domokos 1905, 41.
- ↑ Vö. Simonyi Zsigmond 1917: Csëpke. Magyar Nyelvőr 46, 293-294.
- ↑ Domonkos István 1905: A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34, 40-43. Közli gyűjtéseit Lédecről és Gímesről, Bédről és Menyhéről, Zséréről, Csitárról és Gerencsérről, Pogrányról, Gesztéről és Bodokról, Bábindalról és Hindről, Egerszegről és Nyitravicsápiról.
- ↑ Pesti Napló 51/107, 9.
- ↑ Képviselőházi napló, 1902. II, 344.
- ↑ Néptanítók Lapja 38/45, 12.
- ↑ Hivatalos Közlöny 1909, 486; Néptanítók Lapja 39/32, 15.
- ↑ Hivatalos Közlöny 1909, 565.
- ↑ Néptanítók Lapja 45/47, 11.
- ↑ Az Ujság 12/277, 17 (1914. november 5.)
- ↑ Néptanítók Lapja 49/34, 16 (1916. augusztus 24.)
- ↑ Néptanítók Lapja 30/24, 12. (1897. június 24.)
- ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 45/166, 1831 (1918. november 16.) Vö. Budapesti Közlöny 52/268, 5 (1918. november 22.)
- ↑ RK 46/68, 1262 (1919. szeptember 5.)
- ↑ Alkotmány 4/276, 7. (1899. november 17.). Ua. a Budapesti Naplóban, Magyarországban, Pesti Naplóban és a Néptanítók Lapjában.
- ↑ Budapesti Hírlap 20/107, 8 (1900. április 19.). Vö. Marót Károly 1939: Szent Iván napja. Ethnographia 50, 254—296.
Irodalom
[szerkesztés]- 1901 Ethnographia 12, 476.
- Kerényi György 1953 (szerk.): A Magyar Népzene Tára 2. - Jeles napok. Budapest.
- 1979 Rozmaringkoszorú - Szlovákiai magyar tájak népköltészete. Bratislava, 25.
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |