Artikuláció

Az artikuláció jelentése nyelvtani tagolódás, tagolás. A hangok képzésének és kiejtésének módja, hangszerveinknek eközben elfoglalt helyzete. Az artikuláció a beszédben a hangok megkülönböztetése, a belső hangsúlyok megadása. A szövegírás ezt nem tükrözi.

Artikuláció szervei

Garatüreg – pharynx

A torokszoros mögötti függőleges üreg, mely az emésztő- és légzőcsatorna közös szakasza. Felülről az orrüreg, középről a szájüreg torkollik bele, alul a garat a nyelőcsőben és a gégében illetve a légcsőben folytatódik. A garatban futó izmok részt vesznek az orrüreg felé vezető út elzárásában, ezzel hozzájárulnak a beszédhang „szájhangú” vagy „orrhangú” hangszínének kialakításához. A garatüreg tágulása a mély felhangokat erősíti, szűkülése következtében a hang színe magasabb lesz. Három része van:

• gégei szakasz
• orri szakasz
• száji szakasz

Orrüreg – cavum nasi

A szájüreg felett, a két szemgödör között és alatt lévő porcos és csontos sövénnyel elválasztott két szimmetrikus üreg. A beszívott levegőt felmelegíti, portalanítja, párásítja. A hangképzésben rezonátor szerepet tölt be, főleg orrhangú mássalhangzóknál (m, n, ny), de rezonátor lehet magánhangzók képzésekor is.

Szájüreg – cavum oris

Az ajkaktól a torokszorosig terjedő szabálytalan üreg. Két része van:

• pitvar
• tulajdonképpeni szájüreg

A nyelvcsap a lágyíny legmozgékonyabb része, helyzete szerint három féle artikulációt különböztetünk meg:

• szájhangú képzés – uvula zárja az orrüreg felé vezető utat
• orrhangú képzés – uvula ernyedten lefelé ereszkedik
• száj-orr hangú képzés – uvula lefelé ereszkedik

A szájpad felosztása hangképzés szempontjából:

• dentális – metszőfogak területe (például n, sz)
• alveoláris – fogmeder területe (például l)
• posztalveoláris – fogmeder mögötti terület (például s, zs, dzs)
• palatális – kemény szájpad területe (például gy, ty, k, e)
• veláris – lágyíny terület (például a, o)
• két ajak közötti terület – bilabiális (például b, p, m)
• felső fogsor és alsó ajak érintkezése – labiodentális (például v, f)
• két fogsor közötti terület – interdentális

A nyelv – lingua

A szájfenéken helyet foglaló hosszúkás, izmos szerv, amely a tér minden irányába könnyedén elmozdulhat. A beszéd legjelentősebb hangképző szerve. Alakjának változása előidézi a szájüreg térfogatának és alakjának módosulását is. A nyelv a hangképzésben két feladatot teljesít: szájüreg alakváltozása a nyelv mozgatásával befolyásolja a magánhangzók hangszínét akadályokat hoz létre a szájüregben, ezek pedig zörejeket kelthetnek, s így képződnek a mássalhangzók. A nyelv testét artikulációs zónákra osztjuk:

• nyelv hegye
• nyelvhát elülső része
• nyelvhát középső része
• nyelvhát hátulsó része
• nyelvhát oldalsó pereme

A nyelv mozgékonyságát belső és külső nyelvizmok segítik. A nyelv mozgatásával kapcsolatosan a nyelv, nyelvcsont, állkapocs, gége, garatüreg és a szegycsont összefüggő rendszert alkot.

Az állkapocs – mandibula

A szájüreg megnagyobbítása az állkapocs függőleges irányú mozgásának következménye. Az állkapocs leengedésében a nyelvcsont feletti és alatti izmoknak van jelentőségük. Az állkapocsnak az állcsonttal alkotott szöge a magánhangzók ejtése közben lehet:

• zárt – u, ú, ü, ű, i, í
• félig zárt – ö, ő, e, o, ó
• nyílt – a, e
• nagyon nyílt – á

Az állkapocs mozgása meghatározó, a kifejező és érthető beszéd megköveteli, hogy az egyes hangok képzése közben megfelelően nyissuk a szánkat.

Ajak – labium

Hangképzési funkciója:

• ajkaknál keletkező zörej hangforrásként szolgál
• szerepük van a szájüreg rezonátor nyílásának szabályozásában
• akusztikus rezgések kisugárzása

Az ajak artikulációja többirányú összetett mozgásokból áll. A függőleges síkban különböző mértékben távolodhat egymástól. Vízszintes síkban való elmozdulása a nyílás alakját és nagyságát szabályozza. A nyílás lehet kerekített, kör alakú (labiális) és hosszúkás, hasíték alakú rés (illabiális). Minél nagyobb a kör, annál távolabb vannak a szájzugok. A kerekítésben a felső ajak izmai, széthúzásnál az alsó ajak izmai működnek. A fontosabb szájkörüli izmok:

• körkörös szájizom – csücsöríti és zárja a szájat
• pofaizom – szájzugot oldalfelé húzza
• felső ajak négyszögű izma – felső alkat emeli
• alsó ajak négyszögű izma – alsó ajkat lefelé húzza
• mosolygóizom – szájzugot oldalra húzza
• járomcsonti izom – szájzugot oldalra és felfelé húzza
• háromszögű izom – szájzugot oldalra és lefelé húzza

Az ajkak mozgásának könnyednek, lágynak, minden erőlködéstől mentesnek kell lennie.

További információk

• Fül-orr-gége