Arthur Haberlandt
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Arthur Haberlandt | |
.jpg) | |
| Született | 1889. március 9.[1][2][3][4] Bécs |
| Elhunyt | 1964. május 28. (75 évesen)[1][2][3][4] Bécs |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Haberlandt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arthur Haberlandt (Bécs, 1889. március 9. – Bécs, 1964. május 28.) osztrák múzeumigazgató, egyetemi professzor.
Élete
[szerkesztés]Édesapja Michael Haberlandt etnológus. Arthur Haberlandt volt 1924 és 1945 között a bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum igazgatója. A bécsi egyetemnek professzora volt.
Írásai
[szerkesztés]- Die Holzschnitzerei im Grödner Tale, Werke der Volkskunst II, Wien, 1911
- Prähistorisches in der Volkskunst Osteuropas, Werke der Volkskunst II, 1913
- Volkskunst der Balkanländer, in ihren Grundlagen erläutert, Wien, 1919
- Volkskunde von Niederösterreich, Wien, 1921
- Volkskundliches aus Groß-Wien, Wiener Zeitschrift für Volkskunde XXVIII, 1923
- Volkskunde und Vorgeschichte, Jahrbuch für historische Volkskunde I, 1925
- Die volkskundliche Kultur Europas in ihrer geschichtlichen Entwicklung, Illustrierte Völkerkunde II/2, Stuttgart, 1926
- Die Volkstrachten der Alpen, Die österreichischen Alpen, Wien-Leipzig, 1928
- Aufruf zur Mitarbeit am "Atlas der deutschen Volkskunde", Wiener Zeitschrift für Volkskunde XXXIV, 1929
- Aberglaube und Vorurteile des Volkes in der Kinderpflege, Kinderärztliche Praxis II, Leipzig, 1931
- Zur Wiederbelebung der Volkstracht, Volksbildung XIII, Wien, 1933
- Deutsches Volkstum im Burgenland, Wiener Zeitschrift für Volkskunde XXXIX, 1934
- Die deutsche Volkskunde. Eine Grundlegung nach Geschichte und Methode im Rahmen der Geisteswissenschaften, Halle/Saale, 1935
- Das Gefüge der deutschen und slawischen Volkskultur im Umkreis der Tschechoslowakei, Heimatbildung XVII, Reichenberg, 1936
- Zur Darstellung des Lebensbaumes in der deutschen Volkskunst, Wiener Zeitschrift für Volkskunde XLIII, 1938
- Zum Alvismal, Deutsche Volkskunde V, München, 1943
- Ein Kannenwagen als Festtranksbehälter, Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien LXXX, 1950
- 60 Jahre vergleichende Bauernhausforschung im Rahmen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien LXXXII, 1952, S. 22 ff.
- Taschenwörterbuch der Volkskunde Österreichs, Wien, 1953
- Taschenwörterbuch der Volkskunde Österreichs. Der andere Teil, Wien, 1959
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
