Arctotideae
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Arctotheca populifolia
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Arctotideae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Arctotideae témájú kategóriát. |
Az Arctotideae, korábban Arctoteae, az őszirózsafélék (Asteraceae) családba tartozó katángformák (Cichorioideae) alcsaládjának egyik nemzetségcsoportja. A nemzetségcsoport legismertebb tagjai a kertekbe és parkokba dísznövényként ültetett napfénykedvelő záporvirágok és Arctotis fajok, illetve ezek hibridjei.
Jellemzésük
[szerkesztés]-
Arctotheca calendula illusztráció. -
Gazania-hibridek nagy színgazdagságot mutatnak. -
Gazania linearis kaszat termése.
Ivartalan jellemzők
[szerkesztés]Az Arctotideae nemzetségcsoport tagjai főleg egyéves vagy évelő fajok, néhány faj fásszárú: cserjék, félcserjék. Néhány faj tüskékkel borított. Egyes fajok, de különösen a Gazania nemzetség tagjai fehér tejnedvet termelnek.
A levelek szórtan helyezkednek el a száron, a tőlevelek rozettát alkotnak. A leveleknek lehet levélnyele, de ez hiányozhat is (ülő levelek). A levéllemez széle ritkán sima, de gyakrabban enyhén vagy erősen fogazott, csipkés, néhány fajnál karéjos is lehet.
Ivaros jellemzők
[szerkesztés]A legtöbb fajnál a fészekvirágzat magányosan áll egy hosszú száron, ritkábban több fészekvirágzat egy összetett ernyőbe rendeződik. A fészekpikkelyek sokfélék lehetnek, ritkán kettő, de általában 3-6 sorba rendeződnek. Lehetnek puhák, húsosak, néha tüskések (lásd Berkheya spinosissima fotója). A fészekvirágzat lehet kúpos vagy lapos. A virágzatot alkotó virágok lehetnek sugárvirágok (zigomorf alakúak, nyelves virágok) vagy csövesek (sugárszimetrikusak). Ennél a nemzetségcsoportnál a virágzatot minkét virágtípus alkotja. A sugár virágok a virágzat szélén, peremén helyezkednek el egy vagy két sorban, a csöves virágok pedig belül vannak. A sugár virágok lehetnek termékenyek vagy sterilek, illetve lehetnek egyneműek (vagy csak porzó vagy csak termő van bennük). A sugárvirágok szírma lehet fehér, sárga, narancssárga, vörös, lila vagy kék. A csöves virágok kétneműek, azaz van bennük porzó és termő is, de ritkán lehetnek csak porzósak, négy vagy öt apró szirmuk van, melynek színe lehet sárga, barna vagy lila.
A magház alsó állású. Termésük kaszat, rajta több vagy kevesebb repítőszőr lehet.[1]
-
Arctotidinae alcsoport: Az Arctotheca populifolia fészek virágzata magányosan áll. -
Arctotidinae alcsoport: Arctotis fastuosa virágzata. -
Gorteriinae alcsoport: Berkheya purpurea tüskés levele. -
Gorteriinae alcsoport: Berkheya spinosissima tüskés fészekpikkelyei és levelei. -
Gorteriinae alcsoport: Gazania pectinata
.JPG)
Elterjedésük és rendszerezésük
[szerkesztés]A nemzetségcsoport fő elterjedési területe Afrika középső, illetve déli része, emiatt gyakran használják rájuk az "afrikai százszorszép" elnevezést. Klíma szempontjából fontos számukra a téli esőzések megléte, a nyári szárazságot jól tűrik, illetve az egyéves növények, még az aszály előtt elvirágoznak és termést hoznak. Két Cymbonotus faj Ausztráliában honos. Néhány fajuk invazív a fagymentes régiókban, főleg Dél-Amerikában.
A nemzetségcsoportot Alexandre Henri Gabriel de Cassini írta le 1816-ban a "Journal of natural philosophy, chemistry and the arts" folyóiratban Arctoteae Cass. néven. A nemzetségcsoportot több alcsoportra osztják és körülbelül 220 faj tartozik bele.[2][3]
Nemzetségek
[szerkesztés]Arctotidinae alcsoport - öt nemzetség 81 faja tartozik ide.
- Arctotheca - az ide tartozó öt faj Mozambikban és Afrika déli részén honos.
- Arctotis - az ide tartozó hatvankét faj Afrika déli részén (egészen Angoláig) él.
- Cymbonotus - két Ausztráliában őshonos faj tartozik ide.
- Dymondia - az egyetlen ide tartozó, endemikus faj (Dymondia margaretae) Dél-Afrika Bredasdorp körzetében él.
- Haplocarpha - világszerte tíz faj ismert, ezekből hat Afrika déli részén él.
Gorteriinae alcsoport - nyolc nemzetség 130 faja tartozik ide.
- Berkheya - az ide tartozó hetvenöt faj Afrikában él, négy közülük kizárólag a kontinens déli részén.
- Cullumia - az ide tartozó tizenöt endemikus faj Fokföld északi és nyugati részén él.
- Cuspidia - az egyetlen ide tartozó faj, a Cuspidia cernua Fokföld északi, nyugati és keleti részének endemikus faja.
- Didelta - az ide tartozó két endemikus faj Dél-Afrika nyugati részén ék.
- Gazania - kettő faj kivételével, amelyek északibb területeken is élnek, mind a tizenhét faj Afrika déli részén él.
- Gorteria - a három endemikus faj Afrika déli részén él.
- Heterorhachis - az egyetlen ide tartozó faj, a Cuspidia cernua Fokföld északi és nyugati részének endemikus faja.
- Hirpicium - az ide tartozó fajok Afrika déli és trópusi részein élnek. A tizenkettőből kilenc kizárólag a kontinens déli részén él.
Eremothamninae alcsoport - két nemzetség három faja tartozik ide.
- Pteronia - egy faj a Pteronia marlothiana (O.Hoffm.) Dinter (Szin.: Eremothamnus marlothianus O.Hoffm.) tartozik ide, ami csak Namíbiában él.
- Hoplophyllum - két faj tartozik ide, amik Dél-Afrika északi és nyugati részén élnek.
Besorolatlan nemzetségek:
- Heterolepis - a három ide tartozó faj Dél-Afrika Western Cape provinciájában él.
- Platycarphella - a két endemikus faj Afrika déli részén él.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Arctotideae című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Arctotideae in der Flora of North America, Volume 19, S. 195 - textgleich online wie gedrucktes Werk, In: Flora of North America Editorial Committee (Hrsg.): Flora of North America North of Mexico. Volume 19: Magnoliophyta: Asteridae, part 6: Asteraceae, part 1 (Mutisieae–Anthemideae). Oxford University Press, New York und Oxford, 2006, ISBN 0-19-530563-9.
- ↑ Alexandra H. Wortley, V. A. Funk, John J. Skvarla: Pollen and the evolution of Arctotideae (Compositae). In: The Botanical Review, 2008
- ↑ Arctotideae in Südafrika. Archiválva 2009. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben bei Biodiversity Explorer von Iziko = Museums of Cape Town. (engl.)
Források
[szerkesztés]- biodiversity explorer: Tribe: Arctoteae Archiválva 2009. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Theodore M. Barkley, Luc Brouillet, John L. Strother: Asteraceae: Tribus Arctotideae, S. 195 - textgleich online wie gedrucktes Werk, Flora of North America Editorial Committee (Hrsg.): Flora of North America North of Mexico. Volume 19: Magnoliophyta: Asteridae, part 6: Asteraceae, part 1 (Mutisieae–Anthemideae), Oxford University Press, New York und Oxford, 2006, ISBN 0-19-530563-9. (Abschnitte Beschreibung und Systematik)
- P. O. Karis: Tribe Arctotideae, S. 200–207, In: J. W. Kadereit & C. Jeffrey: Families and Genera of Vascular Plants, Volume VIII, Flowering Plants, Eudicots, Asterales, Springer-Verlag, Berlin, 2007.
- Alexandra H. Wortley, Vicki A.Funk, John J. Skvarla: Pollen and the evolution of Arctotideae (Compositae). In: The Botanical Review, 2008: Online.
- Vicki A.Funk, Raymund Chan: Phylogeny of the Spiny African Daisies (Compositae, tribe Arctotideae, subtribe Gorteriinae) based on tmL-F, ndhF, and ITS sequence data. In: Molecular Phylogenetics and Evolution, Volume 48, 2008, S. 47–60.
- Vicki A. Funk, Raymund Chan, Sterling C. Keeley: Insights into the evolution of the subfamily Cichorioideae sensu stricto and tribe Arctoteae (Compositae) using trnL, ndhF, and ITS sequence data. In: Taxon, Volume 53, Issue 3, 2004, S. 637–655: Online.
- Robert J. McKenzie, Elizabeth M. Muller, Amy K. W. Skinner, Per Ola Karis, Nigel P. Barker: Phylogenetic relationships and generic delimitation in subtribe Arctotidinae (Asteraceae: Arctotideae) inferred by DNA sequence data from ITS and five chloroplast regions. In: American Journal of Botany, 93, 2006, S. 1222–1235: Online.
