Ararát (hegy)
| Ararát | |
 | |
| Magasság | 5137 m |
| Hely |  Törökország |
| Hegység | Örmény-felföld |
| Relatív magasság | 875–2000 m |
| Dominancia | 379,29 km |
| Típus | rétegvulkán |
| Utolsó kitörés | 1840[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Ararát
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″39.701883°N 44.298317°EKoordináták: é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″39.701883°N 44.298317°E | |
Ararát
Pozíció Örményország térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ararát témájú médiaállományokat. | |
Az Ararát kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén.[2] Az egyik csúcsa a Kis-Ararát, a másik a Nagy-Ararát. A hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 méter feletti legmagasabb csúcsokkal.
Két fő része (csúcsa):
- Nagy-Ararát (török: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa: کوه آرارات Kūh-e Nūḥ, örmény: Մասիս Maszisz vagy Արարատ Ararat)
- Kis-Ararát (török: Küçük Ağrı Dağı, örmény: Սիս)
2004-ben a hegység mindkét része egy Nemzeti Park része lett. A terület viszont török katonai területnek számít, és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5137 m magas.[3] Relatív magassága az Araksz völgyéhez 875 méter, a Doğu Bayazıt medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3896 méter magas.[4] Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.
Hagyomány
[szerkesztés]A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű.
A Biblia özönvíz-történetében az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája (Ter. 8:4)
A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz az özönvíz történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.[5][6]
Földrajz
[szerkesztés]A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A paleozoikum képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a pliocén végén és a pleisztocénben működött. A vulkanizmus a szubdukciós típusba tartozik, az Eurázsiai-lemez és az Arábiai-lemez ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a Kaukázus, és az Eurázsiai-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátot. Eredetileg a szinorogén és szubszekvens szakaszban andezites láva volt jellemző, de a finális periódus bazaltos lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű földrengések rázzák meg az Ararát környékét.
Galéria
[szerkesztés]-
Műholdas kép, 2001. márc. -
Légifelvétel -
Örményország felől -
Iğdır (Töröko.) felől -
Doğubeyazıt (Töröko.) felől -
Az Örmény SZSZK címerén -
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Smithsonian Institution Global Volcanism Program: Ararat Eruptive History. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 21.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00000/00070/html/fra-geo.htm
- ↑ Yilmaz, Y.; Güner, Y.; Saroğlu, F. (1998). "Geology of the quaternary volcanic centres of the east Anatolia". Journal of Volcanology and Geothermal Research. 85: 173–210. doi:10.1016/s0377-0273(98)00055-9
- ↑ http://www.erisi.com/gelisim/harita/trmap/fiziki.jpg
- ↑ Khorenatsi 1978
- ↑ Panossian, Razmik (2006): The Armenians: From Kings and Priests to Merchants and Commissars
Források
[szerkesztés]- Ararat. Encyclopædia Iranica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
