Ugrás a tartalomhoz

Lúdfű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Arabidopsis thaliana szócikkből átirányítva)
Lúdfű
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Arabidopsis
Faj: A. thaliana
Tudományos név
Arabidopsis thaliana
(L.) Heynh.
Szinonimák

Arabis thaliana

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lúdfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lúdfű témájú médiaállományokat és Lúdfű témájú kategóriát.

A lúdfű (Arabidopsis thaliana) egy kis termetű virágos növény. Őshonos Európában, Ázsiában és Északnyugat-Afrikában. A káposztafélék családjába tartozik, száraz gyepek gyomtársulásaiban fordul elő. Alacsony kromoszómaszáma (n=5) és rövid generációs ideje miatt fontos növénybiológiai és genetikai modellorganizmus. Igen kicsi genommal rendelkezik, ami hozzájárult, hogy 2000-ben az első növény lett, melynek teljes genetikai állományát szekvenálták.[1][2]

Morfológia, életciklus

[szerkesztés]

Egyéves növény, 20–25 cm magasra nő. Hosszú nappalos, vagyis a virágzáshoz az éjszakánál jóval hosszabb nappali megvilágítás szükséges. Virágai fehér szirmúak, tőlevelei fogazottak, a szárlevelek lándzsásak, ép szélűek. A leveleket apró, egysejtű szőrök, ún. trichomák borítják. A virágok 3 mm átmérőjűek, felépítésük a káposztafélékre általánosan jellemző. Termése 5–20 mm hosszú becőtermés, 20-30 magot tartalmaz. A gyökérzet egyszerű szerkezetű, egy főgyökér nő vertikálisan lefelé, melyről később oldalgyökerek ágaznak el. A gyökerek alkothatnak szimbiózist egyes rhizoszférában élő baktériumokkal, pl. Bacillus megateriummal.

Megfelelő körülmények között a növény egész életciklusát befejezheti hat hét alatt. A központi szártag, amely a virágot hozza három hét után kialakulhat, a virágok önbeporzók. Laboratóriumban termeszthető Petri-csészében és növeszthető melegházban vagy fluoreszcens lámpák alatt.

Használat modellorganizmusként

[szerkesztés]

Széles körben használják növénybiológiai, fejlődésbiológiai és genetikai modellorganizmusként. Bár közvetlenül nem használják a mezőgazdaságban, a vele végzett kutatások fontos információt szolgáltatnak a virágos növények fiziológiájáról és molekuláris genetikájáról általában. A genom kis mérete megkönnyíti a genetikai térképezést és szekvenálást. A teljes genom elérhető a The Arabidopsis Information Resource (TAIR) weboldalon. Jelenleg is folyik a munka a 27 000 gén és az általuk kódolt 35 000 protein funkciójának azonosítására. A kis méret, rövid generációs idő és kis genom mind előnyt jelent a genetikai kutatásban, továbbá egyetlen növény több ezer magot hoz, így könnyű a genotípus és fenotípuseloszlás és az alléleloszlási arányok tanulmányozása. Az önbeporzás jelentősen megkönnyíti a homozigóta utódok létrehozását, ami a genetikai kutatásokban gyakran fontos cél.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The Arabidopsis Genome Initiative (2000). „Analysis of the genome sequence of the flowering plant Arabidopsis thaliana”. Nature 408, 796–815. o. DOI:10.1038/35048692. PMID 11130711. 
  2. Bennett, M. D., Leitch, I. J., Price, H. J., & Johnston, J. S. (2003). „Comparisons with Caenorhabditis (100 Mb) and Drosophila (175 Mb) Using Flow Cytometry Show Genome Size in Arabidopsis to be 157 Mb and thus 25% Larger than the Arabidopsis Genome Initiative Estimate of 125 Mb”. Annals of Botany 91, 547–557. o. DOI:10.1093/aob/mcg057. PMID 12646499. 

További információk

[szerkesztés]