Aquavolonida
Aquavolonida | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Cladi | ||||||||||||
Az Aquavolonida a Rhizaria feltehetően a Cercozoa, Endomyxa és Retaria csoportoktól független kládja.[1]:828
Történet
[szerkesztés]Eredetileg 10. új kládnak nevezték, végleges nevét leírásakor kapta 2018-ban, névadója az Aquavolon nemzetség, melynek 2 faját, az Aquavolon hoantranit és az Aquavolon dientranit ekkor írták le, továbbá a Lapot egy izolált csoportja is szerepelt a filogenetikai fában, de azt nem e tanulmányban írták le.[1]:839
2018-ban Irwin et al. a Lapot gusevi leírása mellett az Aquavolonidát a Cercozoába helyezte az Endomyxa testvércsoportjaként.[2]
2022-ben Hittorf et al. igazolták, hogy az Aquavolonida monofiletikus.[3]
Morfológia
[szerkesztés]Két csupasz heterodinamikus ostora van, kinetoszómái egymásra merőlegesek, és legalább 1 fibrillum köti össze.[1]:839
4 ágából csak 2-nek (B, C) volt fenotípusadata 2018-ban, azonban morfológiai hasonlósága a Tremulidához, különleges mozgása, a környezeti szekvenálás eredménye, miszerint az A klád a leggyakoribb, a TSA-FISH-eredmények, melyek az Aquavolon morfológiájának felelnek meg, és az A és B klád valószínű testvércsoporti kapcsolata alapján úszó eukariovor ostorosok.[1]:836
Hátulsó kinetoszómája 1 μm hosszú, 1–2 lüktető űröcske és egy sejtmag található elöl, több mitokondriuma csőszerű cristákkal rendelkezik. Gyorsan mozog, alkalmanként siklik.[2]:421[1]:839
Az Aquavolon hoantrani 7–10 μm hosszú és 3,5–5 μm széles, az Aquavolon dientrani 8,5–11 μm hosszú, a Lapot gusevi 21–34 μm hosszú és 15–22 μm széles, ez utóbbi cisztája 21 μm átmérőjű. Mindhárom rendelkezik laterális betüremkedéssel.[1]:839
Valószínűleg többnyire kétostorú, eukariovor egysejtűekből áll.[1]:839
A L. gusevi képes állábképzésre: nagy állábat képezhet hátul, vagy kis, széles vagy vékony állábakat bárhol.[2]:421 Hátulsó ostora mintegy 1,5-szer hosszabb sejttesténél.[2]:419
Az Aquavolon nemzetség fajai metabóliája lassú,[1]:839 a Lapot gusevié gyors.[2]
Élőhely
[szerkesztés]Az NC10-A jobbára édesvízi planktonban él, más kládjai megtalálhatók talajban (például NC10-D és NC10-B), édesvízi üledékben, biofilmben[1]:838 és talajvízben.[4]
Filogenetika
[szerkesztés]Testvércsoportja a Tremulida, az ezzel együtt alkotott kládé a 2018-ig leíratlan 12-es klád. E három klád közös csoportja testvércsoportja az Endomyxa.[1]:838
Az Aquavolon nemzetség a B, míg a Lapot a C kládba tartozik.[1]:833
Genetika
[szerkesztés]18S rRNS-e 11. hélixében 2 (U–A→G–C és G–C→C(U)–G(A)), 48. hélixében A–T→C(T)–G(A) szubsztitúciója, 25. hélixe 3ʹ-töve nem kötő részében YG→AU szubsztitúciós motívuma van.[1]:838
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m Bass D, Tikhonenkov DV, Foster R, Dyal P, Janouškovec J, Keeling PJ, Gardner M, Neuhauser S, Hartikainen H, Mylnikov AP, Berney C (2018. november). „Rhizarian 'Novel Clade 10' Revealed as Abundant and Diverse Planktonic and Terrestrial Flagellates, including Aquavolon n. gen”. J Eukaryot Microbiol 65 (6), 828–842. o. DOI:10.1111/jeu.12524. PMID 29658156. PMC 6282753.
- ↑ a b c d e Irwin NAT, Tikhonenkov DV, Hehenberger E, Mylnikov AP, Burki F, Keeling PJ (2018. október 11.). „Phylogenomics supports the monophyly of the Cercozoa”. Mol Phylogenet Evol 130, 416–423. o. DOI:10.1016/j.ympev.2018.09.004. PMID 30318266.
- ↑ Hittorf M, Kirchmair M, Garvetto A, Neuhauser S (2022. június 13.). „Molecular data reallocates Sorosphaerula radicalis (Plasmodiophorida, Phytomyxea, Rhizaria) to the genus Hillenburgia”. J Eukaryot Microbiol 69 (4), e12924. o. DOI:10.1111/jeu.12924. PMID 35593513. PMC 9543377.
- ↑ Herrmann M, Geesink P, Yan L, Lehmann R, Totsche KU, Küsel K (2020. március 1.). „Complex food webs coincide with high genetic potential for chemolithoautotrophy in fractured bedrock groundwater”. Water Res 170. DOI:10.1016/j.watres.2019.115306. PMID 31770650.