Aprószemes boglárka
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Hím példány
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Polyommatus semiargus (Rottemburg, 1775) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aprószemes boglárka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aprószemes boglárka témájú médiaállományokat és Aprószemes boglárka témájú kategóriát. |
.jpg)
Az aprószemes boglárka (Polyommatus semiargus) a boglárkalepkék (Lycaenidae) családjában a Polyommatus nem Cyaniris alnemének egyik faja.
Előfordulása
[szerkesztés]Megtalálható egész Európában és Ázsia nagy részén — az Ibériai-félszigettő Mongóliáig. Magyarországon helyenként gyakori. Afrika északnyugati partvidékén a Polyommatus maroccana helyettesíti.
Megjelenése
[szerkesztés]Szárnyának fesztávolsága 3,1–3,5 centiméter; az első szárny felső szegélye 13–17 mm hosszú. A hím szárnya fölül sötét ibolyáskék (acélkék, tintakék), az erek mentén fekete. A szárny felületén is sok a fekete pikkely. A külső szegély fekete csíkja viszonylag keskeny, elmosódott; a sejtvégi foltocska olykor látható. A nőstény fölül sötétbarna; rajzolata a híméhez hasonló. Mindkét ivar rojtja fehér, szárnyuk fonákja világos, szürkés bőrbarna (melegbarna), amin a rajzolatból csak a két szemfoltsor maradt meg, a szegélyfoltsornak nyoma sincs.
-
Cyaniris semiargus ♂ -
Cyaniris semiargus ♂ △
_Cyaniris_semiargus_-_Narol_Poland_-_male_dorsal.jpg)
_Cyaniris_semiargus_-_Narol_Poland_-_male_ventral.jpg)
Hernyója zöldessárga, sötét hát- és oldalvonalakkal.
Életmódja
[szerkesztés]Virágos réteken, domboldalakon és kaszálókon, erdőirtásokban és nyiladékokban, árokpartokon gyakori; a magashegységekben is. Az imágók sokszor tömegesen szívogatnak a kátyúkban, a nedves földön. A kifejezetten száraz területeket nem kedveli. Tömegesen csak ritkán jelenik meg.
A mozgékony hímek, általában őrzik territóriumukat, de előfordul, hogy nagy területeket kóborolnak be. A nőstény keveset mozog, inkább a hosszú fűszálak végén üldögél, majd a tápnövény virágjára és levelére petézik.
Oligofág hernyójának tápnövényei különféle pillangósok (Fabaceae vagy Leguminosae); főképp:
- nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria),
- orvosi somkóró (Melilotus officinalis),
- kaszanyűg-bükköny (Vicia cracca),
- különféle herék (Trifolium spp.).
és más, apró termetű növények. A hernyó fejlődésének korai szakaszában telel át. A hernyókat hangyák (Lasius spp.) őrzik.
Szaporodása
[szerkesztés]Faunavidékünkön egy hosszú nemzedéke májustól júliusig repül; a legtöbb példánnyal június végén találkozhatunk.
Alfajok, változatok
[szerkesztés]- Polyommatus (Cyaniris) semiargus ssp. amurensis
- Polyommatus (Cyaniris) semiargus ssp. semiargus (törzsváltozat)
- Polyommatus (Cyaniris) semiargus ssp. tartessus
A hegyvidéken élő példányok általában kisebbek — Polyommatus semiargus f. montana
Hasonló fajok
[szerkesztés]- hegyi törpeboglárka (Cupido osiris)
- nagyszemes boglárka (Glaucosyche alexis)
Források
[szerkesztés]- Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Polyommatus semiargus
- kitaibel.hu: Magyarország nappali lepkéi
- Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 63.
