Ugrás a tartalomhoz

Apostoli Palota

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apostoli Palota
TelepülésVatikán
CímSzent Péter tér
Építési stílusreneszánsz építészet
Építész(ek)Bramante
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • palazzo
  • palota
  • palace of the Popes
  • hivatalos lakhely
Tulajdonos
Elhelyezkedése
Apostoli Palota (Vatikán)
Apostoli Palota
Apostoli Palota
Pozíció Vatikán térképén
é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″41.903611°N 12.456389°EKoordináták: é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″41.903611°N 12.456389°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Apostoli Palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Apostoli Palota (latinul: Palatium Apostolicum; olaszul: Palazzo Apostolico) néven a múltban a római pápa számos lakhelye volt ismert, ma ezen a néven illetik (de nem kizárólagosan) azt a hivatalos lakóhelyét, amely Vatikánban található. Úgy is ismert, mint a pápai paloták vagy vatikáni palotaegyüttes. Maga a Vatikán V. Szixtusz palotájaként emlegeti az épületet, V. Szixtusz pápa tiszteletére, aki a palota mai formájának nagy részét építette. [1]

A hatalmas kiterjedésű palotaegyüttes 162 ezer m²-es területtel rendelkezik,[2] amely magába foglal pápai lakosztályokat, a katolikus egyház és a Szentszék különféle irodáit, magán- és nyilvános kápolnákat, a Vatikáni Múzeumokat és a Vatikáni Könyvtárat, beleértve a Sixtus-kápolnát, továbbá a Rafael-szobákat és a Borgia-lakosztályokat.

A vatikáni Apostoli Palota részei

[szerkesztés]

A vatikáni Apostoli Palota hatalmas alapterületű, a 12. századtól épült épületegyüttes, amely több mint ezer szobával rendelkezik.

A látogató turista vagy zarándok láthatja a palota bizonyos, pl. hátsó részeit, de más részek, mint például a Sala Regia és a Pálos-kápolna (Cappella Paolina) többnyire zárva vannak a nyilvánosság előtt. [3]

A palota főbejárata a Szent Péter téri jobb oldali kolonnádból, a Bernini alkotta oszlopcsarnok végéből nyílik a bronzkapun (Portone di Bronzo) át. Belül a Svájci Gárda tagjai állnak őrséget. A széles folyosó végében innen lépcső vezet (Scala Regia) a pápai palota emeletére.[4]

Az Apostoli Palotához tartoznak többek között:

  • a pápai rezidencia, a harmadik emeleten (loggiában);
  • az audienciák nyilvános helye a második loggiában, amelyben többek között található a tanácsterem (ahol pl. XVI. Benedek bejelentette a lemondását ) és a magánkönyvtár, ahol a pápa naponta fogad különféle vezetőket, a bíborosokat, a látogató elnököket, uralkodókat, a nagyköveteket;
  • a Redemptoris Mater (Megváltó Anyja) -kápolna;
  • a katolikus egyház központi irodái (Pápai Államtitkárság), a bíboros államtitkár lakása, a pápai háztartás prefektusának lakása, a pápai háztartás hivatalai;
  • a Vatikáni Apostoli Könyvtár és a Vatikáni Apostoli Levéltár;

Történelmi, művészeti és építészeti szempontból külön említésre méltó:

  • a Scala Regia (Királyi Lépcsőház);
  • a Sala Regia (Királyi Terem);
  • a Sala Ducale;
  • a Pálos-kápolna (Cappella Paolina);
  • a Sala Clementina;
  • a Stufetta del cardinal Bibbiena (Bibbiena bíboros szobája);
  • a Vatikáni Múzeumok, hozzáféréssel az első loggiához, majd onnan a Raffaello Sanzio által freskózott szobákhoz (stanzák) és loggiákhoz;
  • a Sixtus-kápolna.
A Vatikán magyar nyelvű térképe

A pápai rezidencia

[szerkesztés]

A pápai rezidencia az Apostoli Palota legkevésbé ismert, de legfontosabb része. Azért a legkevésbé ismert, mert a Vatikáni Múzeumok körútjában szereplő részekkel ellentétben nem látogatható a nagyközönség számára. De mégis ez a legfontosabb rész, mert itt lakik és dolgozik a pápa és a legközelebbi munkatársai. (Ferenc pápa kivételesen a Szent Márta-vendégházba költözött.)

Egykori pápai lakosztályok

[szerkesztés]

V. Miklós pápa (1447-1455) Bernardo Rossellino építészt bízta meg magánlakosztályainak megépítésével, Piero della Francesca festőt pedig azok díszítésével.[5]

De két pápai lakosztály különösen figyelemre méltó:

  • Az ún. Borgia-apartmanok díszítését VI. Sándor pápa rendelte el.
  • Közvetlenül a Borgia-apartmanok felett, Raffaello és iskolája díszítette II. Gyula pápa megrendelésére.

Borgia-apartmanok

[szerkesztés]

(Borgia) VI. Sándor pápa (1492-1503) magánlakosztályát 1492 és 1494 között a Pinturicchio díszítette. Az Apostoli Palota első emeletén található apartmanokat a Borgia-udvar, a Papagáj-udvar és a Belvedere-udvarok határolják. A látogatók előtt nyitva álló szobák a következők:

  • Sala delle Sibille
  • Sala del Credo
  • Sala delle Arti Liberali
  • Sala dei Santi
  • Sala dei Misteri
  • Sala dei Pontefic

Raffaello stanzái

[szerkesztés]

II. Gyula pápa (1503-1513) megtagadta a Borgia-apartmanok használatát, amely elválaszthatatlanul kötődött gyűlölt elődjéhez, VI. Sándorhoz.[6] Kezdetben mások művészek dolgoztak a lakosztályán, majd úgy döntött, hogy a fiatal Raffaellot bízza meg a szobáinak (stanzák) díszítésével. Ezek az apartmanok az Apostoli Palota második emeletén találhatók, közvetlenül a Borgia-apartmanok felett. A Papagáj-udvar határolja őket, a másik oldalon pedig a Belvedere-udvar. A négy terem látogatása beépül a Vatikáni Múzeumok látogatható körútjába:

  • Az Aláírások terme (1508-1511)
  • A Héliodórosz-terem (1512-1514)
  • A Borgo égése-terem (1514-1517)
  • A Konstantin-terem (1517-1524)

Történelem

[szerkesztés]

A 14. századi "avignoni fogság" idejéig a pápák jórészt a lateráni palotában laktak.

Az 5. században Szümmakhosz pápa a régi Szent Péter-bazilika közelében egy pápai palotát épített, amely a lateráni palotának alternatív rezidenciájaként szolgált. (Ez lett a mai, vatikáni palota elődje.)

A második erődített palota építésére évszázadokkal később, III. Jenő pápa alatt került sor, amelyet majd III. Ince pápa alatt alaposan átalakítottak. [7]

Az avignoni pápaság után a pápák más épületekben, pl. a Basilica di Santa Maria Maggiore-ban laktak. A Vatikáni Palota a karbantartás hiánya miatt leromlott és a Lateráni Palota 1307-ben és 1361-ben két pusztító tűzvészt szenvedett, amelyek helyrehozhatatlan kárt okoztak. [8]

1447-ben V. Miklós pápa megsemmisítette III. Jenő ősi, erődített palotáját, hogy egy új épületet, a jelenlegi Apostoli Palotát állíttassa fel.[9] Megbízta a reneszánsz kiváló építészét, Leon Battista Albertit, hogy építsen olyan "palotavárost", amelyben nemcsak a pápai rezidencia, az igazgatási hivatalok, hanem könyvtár, és a művészetet szolgáló műtermek stb. is helyet kapnak.[4] E nagy tervből akkor még kevés valósult meg, csupán a Cortile di S. Damaso, e díszudvar átellenes oldalán azon épületszárny, amelyet ma Borgia-lakosztálynak neveznek és föléje épített azon helyiségek, amelyeket később Raffaello falfestményekkel díszített. A pápa ezentúl - tekintettel a nyugtalan időkre - kis erődöt is emeltetett (Torrione di Nicolo V.), hogy palotáját megvédje.[4]

A palota kiegészítése és díszítése folytatódott a következő pápák uralkodása alatt. A mai pápai palota építése főként 1471 és 1605 között zajlott.

IV. Szixtusz pápa építtette a róla elnevezett kápolnát. Egyben ő létesítette a palota földszintjén a híres könyvtárat, a mai Belvedere-udvar felé néző szárnyban.[10]

Borgia VI. Sándor pápa spanyolos ízlésű pompával rendeztette be a lakosztályát, amelyet azóta is Appartamento Borgia-nak neveznek [4] és hozzáépítette a Torre Borgia lakóbástyát.[10]

VIII. Ince pápa mintegy 300 méterre ettől az épületcsoporttól, a vatikáni domb megerősített északi végénél külön kis palotát emeltetett, ez a Belvedere.[10]

II. Gyula pápa megbízta Bramantét, hogy a szétszórt palotákat egységes, nagy koncepcióban egyesítse. Így épült a régi tömb palotáit összefűző Cortile di S. Damaso emeletes loggiákkal szegélyezett udvara és az a két egymással párhuzamos, 300 m hosszú szárny, amely a Belvederét a régi palotákkal összeköti.[10]

III. Pál pápa a Sixtus-kápolna mellé építette nagy fogadótermét (Sala Regia), VIII. Kelemen pápa a Belvedere nagy udvarát kettéosztó könyvtári épületet, VII. Sándor pápa Berninivel a Sala Regia-hoz vezető "királyi lépcsőt" (Scala Regia).[10]

A palota barokk fénykorszaka V. Szixtusz pápa nevéhez fűződik. Ő tervezte a mai pápai rezidenciát és "vágta ketté" a Belvederét a Ferde Udvarral (ma a Könyvtár Sixtusi Termének székhelye).[11]

A 17. században VIII. Orbán pápa Bernini tervei alapján kezdte el építtetni a Királyi Lépcsőt, valamint a Könyvtár és az Archívum Pál-termeit.[11]

A 18. században XI. Kelemen pápa és VI. Piusz pápa alapították a róluk elnevezett Museo Pio-Clementino-t a Belvedere mellett.[10]

A 20. században XI. Pius pápa monumentális művészeti galériát (Pinacoteca) építtetett.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A palota modellje a Vatikáni Múzeumban
    A palota modellje a Vatikáni Múzeumban
  • A magasból
    A magasból
  • A palota főbejárata, a bronzkapu
    A palota főbejárata, a bronzkapu
  • Capella Niccolina
    Capella Niccolina
  • A Rafael-szobák egyike
    A Rafael-szobák egyike
  • Sala Regia (Királyi Terem)
    Sala Regia (Királyi Terem)
  • Scala Regia (Királyi Lépcső)
    Scala Regia (Királyi Lépcső)
  • Borgia-lakosztályok: Sala dei Misteri
    Borgia-lakosztályok: Sala dei Misteri
  • Szixtusz-kápolna
    Szixtusz-kápolna
  • Sala Ducale
    Sala Ducale
  • Az északi szárny II. emeleti loggia-ja
    Az északi szárny II. emeleti loggia-ja
  • Szt. Damáz-udvar (Cortile di San Damaso)
    Szt. Damáz-udvar (Cortile di San Damaso)
  • Toboz-udvar (Cortile della Pigna)
    Toboz-udvar (Cortile della Pigna)

Apostoli paloták

[szerkesztés]

Az apostoli, illetve pápai palota néven ismert egyéb épületek, épületegyüttesek:

Rómában:

  • Lateráni palota
  • Palazzo al Quirinale
  • Palazzo di San Marco az azonos nevű bazilikánál a Campidoglio-n, ma Palazzo Venezia
  • Palazzo ai Santi Apostoli
  • A Santa Maria Maggiore vagy Liberiano-palota
  • Palazzo di San Callisto vagy S. Maria Trasteverében
  • Santa Maria-palota Cosmedinben
  • Palazzo di Santa Maria ad Martyres
  • Aracoeli-palota
  • Santa Prassede-palota
  • Santa Pudenziana-palota
  • A Santi Quattro Coronati palotája
  • Santa Sabina-palota

Rómán kívül:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Vatican Press Office guide – buildings of the Vatican Archiválva 2010. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. ↑ Glenday, Craig. Guinness Book of World Records, 155. o. (2013). ISBN 978-1-908843-15-9 
  3. ↑ Vatican's Apostolic Palace Tour. Viator.com. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
  4. ↑ a b c d Ürögdi György: Róma
  5. ↑ Oreste Ferrari, Les trésors d'art du Vatican, A. Somogy, 1970, p. 29
  6. ↑ Útitárs: Róma (1997)
  7. ↑ Le Palais du Vatican (francia nyelven). Rome Découverte. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
  8. ↑ Pedro Tafur, Andanças e viaje (spanyolul)
  9. ↑ Müntz, Eugène. Les arts à la cour des Papes pendant le XVe et le XVIe siècle (french nyelven). Georg Olms Verlag (1878). ISBN 9783487413006. Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 14. 
  10. ↑ a b c d e f Fajth Tibor: Itália
  11. ↑ a b Róma aranykönyve, Bonechi, 1992. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Apostolic Palace című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apostoli_Palota&oldid=26807534”