Apolda
| Apolda | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Türingia | ||
| Járás | Weimarer Land járás (1994. július 1. – ) | ||
| Irányítószám | 99510 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 22 896 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 494,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 205 m | ||
| Terület | 46,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″51.024722°N 11.513889°EKoordináták: é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″51.024722°N 11.513889°E | |||
 Apolda
Pozíció Türingia térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Türingia térképén | |||
| Apolda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apolda témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Apolda település Németországban, azon belül Türingiában. Kelet-Thüringia egyik legjelentősebb városa. Lakosainak száma 22 896 fő (2023. december 31.).[1] Apolda Bad Sulza, Ilmtal-Weinstraße és Wiegendorf községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés]Egy völgykatlanban, mezőgazdasági vidék közepén, Jénától északnyugatra, Weimartól északkeletre, Bad Sulzától 10 km-rel délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Apolda területén már a bronz-és a vaskorban is több település jött létre. Kr.e. I. századtól Germán törzsek, Hermundurok éltek a területen, akik az Elba-Havel területéről vándoroltak ide. A 8.-9. században szláv csoportok telepedtek le a Saale és az Ilm körzetében. Ez a terület a mai Apolda város területét foglalta magába. Az ország keleti határa a Frank Birodalom volt.
Appolda nevét 1119-ben említette először oklevél, mely már két templomáról is említést tett; a Szent Márton templomról és a Szent János-kápolnáról.
1348-tól 1631-ig a Vitzhum család birtokában volt, majd rövid ideig Szász Altenburg, majd 1672-től a Szász-Weimar hercegséghez tartozott.
A település lakosai eleinte kizárólag földműveléssel foglalkoztak. 1593-ban azonban Apolda egyik lakosa elterjesztette a harisnyakötés művészetét. Apoldának ma isfontos kötszövő ipara van.
A városban levő harangöntő üzemben Christoph Rose céhmester 1722-ben öntötte az első harangot. Az üzem később a Schilling család tulajdonába került. Az 1980-as évek körül is e család leszármazottja tervezte a harangokat. A harangöntő üzemben harangjátékokat is készítettek, többek között Magdeburg, Erfurt számára is.
A város legérdekesebb látnivalói közé tartozik az 1558-1559-ben épült kora reneszánsz Városháza (Rathaus), gótikus ablakaival, szép tornyával, valamint egy művészi kút a piactéren és az alapjaiban késő gótikus stílusú , de a 19. században erősen átformált plébániatemplom, valamint a Vitzhumiak régi kastélya, amelyben a jénai egyetem egyik tanintézete kapott helyet. A helytörténeti múzeumban a városi harangöntés története látható.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Városháza ˙Rathaus)
- Piactéri kút
- Plébániatemplom
- Kastély
- Helytörténetoi múzeum
Galéria
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 29 000 | 22 364 | 22 163 | 22 012 | 22 232 | 23 072 | 22 896 |
| 1985 | 2015 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
