Antony C. Sutton
| Antony C. Sutton | |
 | |
| Született | 1925. február 14.[1][2] London |
| Elhunyt | 2002. június 17. (77 évesen)[1][2] Reno |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 | |
| Antony C. Sutton aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Antony Cyril Sutton (London, 1925. február 14. – Reno, Nevada, 2002. június 17.) brit születésű amerikai közgazdász, történész és író.
Életrajz
[szerkesztés]Sutton a következő egyetemeken tanult: London, Göttingen, California, valamint D.Sc. fokozatot szerzett az angliai Southampton Egyetemen. A California State University, Los Angeles közgazdaságtan professzora volt, és 1968-tól 1973-ig a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetében dolgozott. Háromkötetes tanulmányt irt Western Technology and Soviet Economic Development (Nyugati technológiák és szovjet fejlesztések) címmel, azt állítva, hogy a nyugati országok nagy szerepet játszottak a Szovjetunió fejlődésében annak kezdetétől fogva. Rámutatott arra is, hogy a szovjet technikai és gyártóbázist – mely a kötet írásakor a vietkongokat támogatta – amerikai vállalatok építették amerikai adófizetők pénzén. Acél- és vasművek, a GAZ autógyár – egy Ford-kirendeltség Kelet-Oroszországban – és sok más szovjet ipari vállalkozás indult és működött USA-beli cégek segítségével. A Szovjetunió csak úgy tudott MIRV rakétatechnológiát bevetni és tömegesen gyártani, hogy amerikai forrásokat kapott többek között a nagy precizitású csapágyak előállításához.
1973-ban kötetének harmadik részéből egy tömörített változatot jelentetett meg National Suicide: Military Aid to the Soviet Union (A nemzet önmegsemmisítése: hadászati segély a Szovjetuniónak) címmel, melynek következményeként felmentették állásából a Hoover Intézetben.[3] Kutatásaiban arra a következtetésre jutott, hogy a hidegháború konfliktusai nem a kommunizmus megfékezése miatt történnek, mivel az Egyesült Államok a Szovjetunió finanszírozásával „közvetlenül vagy közvetve mindkét oldalt felfegyverezte Koreában és Vietnamban”. Az ilyen háborúkat sokkal inkább azért szervezték, hogy „több milliárd dolláros hadi megrendelések keletkezzenek”.[4] Ezt a publikációt The Best Enemy Money Can Buy (A legjobb ellenség, ami pénzért kapható) címmel felfrissítette, és a nyolcvanas évek haditechnológia-transzfereit is belefoglalta. Ebben foglalta össze kutatásának alapvető szempontjait. A függelékében az 1972-es vallomása is nyomtatásba került, amit a republikánusok egy bizottsága előtt tett. Az 1980-as évek elején könyvet írt a Skull and Bones (Koponya és csontok) társaságról nyilvánosan hozzáférhető információk és Charlotte Iserbyttől kapott dokumentumok alapján. (Utóbbi apja korábbi tagja volt e társaságnak.)[5] Sutton feltárásai összefüggésben álltak e csoporttal, amely feltehetően fontos szerepet játszott a Sutton által kutatott történelmi események hátterében a politikai és gazdasági kapcsolatok szervezésében. Feltevéseinek címe: America's Secret Establishment: An Introduction to the Order of Skull and Bones (Amerika titkos társasága: a Koponya és Csontok bemutatása).
Tanulmányai
[szerkesztés]D.Sc. fokozat, University of Southampton, England
Munkahelyei
[szerkesztés]- Közgazdászprofesszor a California State University egyetemen, Los Angelesben.
- Kutatói munkatárs a Stanford University Hoover Intézetben 1968 és 1973 között
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Fleshing Out Skull and Bones. Walterville, OR: Trine Day, 89. o. (2004. november 26.). ISBN 0-97-529060-6
- ↑ Wall Street and the Rise of Hitler, Chapter 12
- ↑ Charlotte Iserbyt: Societies Secrets. 00:50-10:00
További információk
[szerkesztés]- Anthony Sutton hivatalos weboldala
- 1999-es e-mail-interjú Suttonnal
- The Life And Work Of Antony C. Sutton
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Antony C. Sutton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
