Ugrás a tartalomhoz

Antonio Arraiz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2024. október 11.

Az „Antonio Arraiz” lehetséges további jelentéseiről lásd: Arraitz.
Antonio Arraiz
Született1903. március 27.[1][2][3]
Barquisimeto
Elhunyt1962. szeptember 16. (59 évesen)[1][2][3]
Westport
Állampolgárságavenezuelai
Foglalkozásaköltő
Sablon • Wikidata • Segítség

Antonio Arraiz Mújica [4] (Barquisimeto, Venezuela, 1903. március 27. – Westport, USA, 1962. szeptember 16.) venezuelai író. Számos műfajjal foglalkozott (költészet, esszé, novella, regény).

Élete

[szerkesztés]

1912-től 1916-ig a Német Katolikus Iskolában tanult. 1919-ben az USA-ba ment, ahol színész és pilóta próbált lenni.[5] 1922-ben visszatért Venezuelába, és sporttal foglalkozott.[6]

1928-ban részt vett a Juan Vicente Gómez diktatúrája elleni diáktüntetésekben, majd 1933-ig a La Rotunda és a Barquisimeto börtönökben raboskodott. 1935-ben kezdett dolgozni az El Heraldo című újságnál Barquisimetóban. Újra letartóztatták, Ecuadorba és Kolumbiába kényszerítették száműzetésbe, mígnem 1936 áprilisában visszatért hazájába. Számos pozíciót töltött be Eleazar López Contreras kormányában, amely lehetővé tette a visszatérését, mint például Carabobo állam kormányzóságának titkára és Venezuela ENSZ-küldöttsége.

1943 és 1948 között az El Nacional című újság igazgatója volt. 1948-ban Rómulo Gallegos kormányának bukásával végleg az USA-ba költözött. Ott dolgozott az ENSZ-ben, egészen 1962-ben bekövetkezett haláláig [7] .

Művei

[szerkesztés]

Költőként sem a „18-as generációhoz”, sem az „1928-ashoz” nem köthető, pedig az utóbbihoz állt közelebb.

  • Áspero (1924, versek). Orduko joerekin (erromantizismoa eta nativismoa) apurtu zuelako berrikuntza izan zen Ezagunenetakoa. Ameriketako jatorriko herrietako buruzagi batzuei dedikatua.
  • Los lunares de la Virreina (1931, regény). Kartzelan idatzia.
  • Parsimonia (1932). Argentína argitaratua.
  • Este Congreso debe disolverse (1936, esszé).
  • Puros hombres (1938, regény). Venezuelako eleberrigintzan mugarria. Euskal Herrian Txalapartak 2007 argitaratua.
  • Cinco sinfonías (1939, versek
  • Culto bolivariano (1940, esszé).
  • Dámaso Velásquez (1943, regény). 1950 El mar es un potro izenburupean berrargitaratua.
  • Cuentos de Tío Tigre y Tío Conejo (1945, novella). Ezagunenetakoa.
  • Todos iban desorientados (1951).
  • El diablo que perdió su alma (1954).
  • Suma poética (1966).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  4. ↑ Txalapartak argitaratutako Puros hombres liburuko biografia.
  5. ↑ Analitica.com.
  6. ↑ Venezuelatuya.com.
  7. ↑ Mi punto

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonio Arraiz című baszk Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Antonio_Arraiz”