Ugrás a tartalomhoz

Antalovits Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antalovits Ferenc
Született1953. július 9. (71 éves)
Csepreg
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Antalovits Ferenc (Csepreg, 1953. július 9. –) magyar súlyemelő, edző.

Pályafutása

[szerkesztés]

A szombathelyi Haladás VSC versenyzőjeként lett világszerte ismert, s egyben elismert súlyemelő is.

Súlyemelőként

[szerkesztés]

Kiemelkedő eredményei

[szerkesztés]

Pályafutása során kétszer szerzett Európa-bajnoki bronzérmet, s négy világbajnoki bronz is a nevéhez fűződik. A magyar bajnoki címet kétszer hódította el, s további öt alkalommal lett ezüstérmes.

Olimpia
[szerkesztés]

Két olimpián képviselhette a magyar színeket, de sem 1976-ban Montréalban, sem négy évvel később Moszkvában nem szegődött mellé a szerencse, mindkétszer kiesett.

Világbajnokság
[szerkesztés]

Négyszeres világbajnoki bronzérmes súlyemelő.

1978-ban a gatysburgi vb-n félnehézsúlyban bronzérmet szerzett.

Európa-bajnokság
[szerkesztés]
  • 1976-ban nemzeti pontszerző helyen végzett – hatodik.
  • 1979-ben a várnai tornán szakításban – bronzérmes.
Európa-Amerika viadal
[szerkesztés]

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség rendezésében 1977-ben súlycsoportjában, magabiztos versenyzésének köszönhetően az első helyen végzett.

Afrika-bajnokság
[szerkesztés]

1979-ben Alexandriában megnyerte Afrika-bajnokságot.

Országos bajnokság
[szerkesztés]

(1971-1974) között minden országos és vidékbajnokságot megnyerte a Haladás VSE ifjúsági csapata: Molnár, Horváth, Szladovits, Gójer, Nagy, Antalovits és Pipics (edzőjük Tóth György volt).

Sportvezetőként

[szerkesztés]

A Haladás-Vasjármű SE Súlyemelő Szakosztályának vezetőedzője, legnevesebb tanítványai: Márkus Erzsébet, Dankó Ilona, Krutzler Eszter, Ajkay Anikó.

Sikerei, díjai

[szerkesztés]

2007-ben a Magyar Súlyemelő-szövetség elnöksége az Év edzője címmel tüntette ki.

2010-ben Varga Zoltán az Önkormányzati Minisztérium minisztere a Magyar Sportért Díj III. fokozatát adományozta és jutalomban részesítette.

Források

[szerkesztés]