Ugrás a tartalomhoz

Anna (keresztnév)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával

Az Anna[1] női név közvetlenül a héberből átvett név, héber formája Channá, Hanná (חַנָּה). Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség.[2][3] A héberben jövevény, a kánaáni Anat istennő nevén keresztül a hettita Hannahannah anyaistennőre vezethető vissza, a föld és termékenység istennőjére. (ḫannaš = „anya”, ḫannaḫannaš = nagyanya)[4]


Rokon nevek

[szerkesztés]

Anda, Anélia, Anéta, Anett, Anetta, Ania, Anica, Anika, Anikó, Anilla, Anina, Anita, Anka, Anabel, Anabella, Annabell, Annabella, Annakata, Annalea, Annaliza, Annamari, Annamária, Annamira, Annarita, Annavera, Anni, Bíboranna, Hanna, Hanka, Kisanna, Kisó, Nanett, Nanetta, Netta, Netti, Nina, Ninell, Ninetta, Ninon, Panka, Panna, Panni

Gyakorisága

[szerkesztés]

Az Anna Magyarországon az Árpád-kortól kezdve évszázadokon át a legnépszerűbb női nevek közé tartozott, a 16-18. században az egyik leggyakoribb női név, majd fokozatosan visszaszorult. 1967-ben a 18. leggyakrabban adott női név volt, a 80-as években pedig már nem szerepelt az első 25-ben.[3] Az 1990-es években újból igen gyakori lett, a 2000-es években pedig a leggyakoribb női név.[2][5][6] A 2010-es években is az 1-2. helyen állt a legnépszerűbb nevek között.[6]

A teljes népességre vonatkozóan az Anna úgy a 2000-es, mint a 2010-es években a 6. helyen áll a női nevek között.[6]

Névnapok

[szerkesztés]

július 26.[2]

Július 26-án szokás megtartani az Anna-bált, a termés betakarítása után.

Idegen nyelvi változatok

[szerkesztés]
  • angol: Ann, Anne, Ana, Anna
  • latin, lengyel, olasz, orosz, szlovák: Anna, Аня
  • bolgár, spanyol, román, szerb: Ana
  • holland: Anna, Anne, Annet
  • svéd: Ann, Anna, Annika
  • ír: Áine
  • német: Anne, Änne, Annika
  • héber: חנה (Channá)

Híres Annák

[szerkesztés]

„Anna” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Egyéb

[szerkesztés]

A névről

[szerkesztés]

Kosztolányi Dezső írja hősnőjének, Édes Annának nevéről:

„Jólesett mondogatnom, leírnom. Talán ezért tudtam vele annyi szeretettel foglalkozni. Én az Anna nevet régóta szeretem. Mindig a mannát hozta az eszembe, azonkívül egy kacér és nagyon nőies feltételes módot is. A vezetéknév, mely ösztönösen társult melléje, nem egyéb, mint e hódolatom kifejezése.”[3]

Népnyelvben

[szerkesztés]
  • Föltette Szent Anna kontyát: ezt mondták régen arra a nőre, aki túl sokat ivott[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c Ladó-Bíró, 143. old.
  3. a b c d Fercsik-Raátz, 54-58. old.
  4. Hary A Hoffner, Gary M Beckman: Hittite Myths, Scholar Press, 1990. pp 28–31.
  5. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  6. a b c Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk