Ugrás a tartalomhoz

Ani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ani (keresztnév).
Ani
Világörökség
Adatok
OrszágTörökország
Világörökség-azonosító1518
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, IV
Felvétel éve2016
Elhelyezkedése
Ani (Törökország)
Ani
Ani
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.507500°N 43.572778°EKoordináták: é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.507500°N 43.572778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ani témájú médiaállományokat.

Ani (örményül: Անի) a középkori Örményország fővárosa volt, amelynek romjai ma Törökország Kars tartományában találhatók, közvetlenül az örmény határ mellett, 1400 méteres magasságban. Az egykori város menti szurdokban folyik az Araks (más névváltozat szerint: Araksz, törökül: Aras) folyóba ömlő Ahurján folyó, amely a két ország közötti határt képezi. A helyszínt 2016-ban a világörökség részévé nyilvánították.[1]

Története

[szerkesztés]

A Római Birodalom idején még Abnicum néven ismerték. A 10. században vált jelentős várossá, III. Ashot uralkodása alatt, aki Örményország fővárosává tette. Amikor a Bizánci Birodalom uralma alá került 1045-ben, népes város volt: "az 1001 templom városaként" ismerték, és voltak olyan időszakok, amikor százezernél is több lakosa volt.[2]

A bizánci uralom rövid volt, a várost 1064-ben a szeldzsuk törökök foglalták el. Ezután a várost sorban érték a támadások. A grúzok 1125 és 1209 között ötször foglalták el, majd 1239-ben a mongolok is és a rombolást 1319-ben egy földrengés tette teljessé. A 14. században lakosai lassan elhagyták. A területet 1534-ben az oszmán török birodalom kebelezte be. 1878 és 1917 között az Orosz Birodalom uralma alatt állt, ekkor kezdhették meg területén az ásatásokat.

A város viszonylag jó állapotban fennmaradt középkori örmény épületeiről híres, bár a törökök időnként erőfeszítéseket tesznek, hogy „újjáépítsék” a romokat, kevés tekintettel értékükre és örmény hagyományaikra. Romokban megőrződött a város dupla fala, az 1010-ben elkészült katedrális, az 1031-ben épült Szent Apostolok-templom (Surp Arak'elots), az 1034 és 1036 közt épült A Megváltó temploma (Surp Amenap'rkitch) és a Tigran Honents által épített, 1215-ben befejezett Világosító Szent Gergely-templom. Szintén fennmaradt egy nagy, valószínűleg 12–13. században készült palota.[3]

Galéria

[szerkesztés]
  • A mai romterület térképe
    A mai romterület térképe
  • Városfal
    Városfal
  • Városfal
    Városfal
  • Városfal
    Városfal
  • A város északi főkapuja
    A város északi főkapuja
  • A katedrális
    A katedrális
  • Az Ahurján felett egykor átívelő, ma már határok által elvágott híd maradványai
    Az Ahurján felett egykor átívelő, ma már határok által elvágott híd maradványai
  • A Megváltó-templom maradványai
    A Megváltó-templom maradványai
  • Konostorrom a folyó partján
    Konostorrom a folyó partján

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archaeological Site of Ani. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  2. ↑ Európa ezer éve I–II.|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). regi.tankonyvtar.hu. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  3. ↑ Áni – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ani&oldid=25689092”