Mustármag
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Energia 470 kcal 1964 kJ | |
| Szénhidrátok | 34.94 g |
|---|---|
| - Cukrok 6.79 g | |
| - Étkezési rostok 14.7 g | |
| Zsír | 28.76 g |
| - telített 1.46 g | |
| - egyszeresen telítetlen 19.83 g | |
| - többszörösen telítetlen 5.39 g | |
| Fehérje | 24.94 g |
| Víz | 6.86 g |
| A-vitamin ekviv. 3 μg | 0% |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.543 mg | 47% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.381 mg | 32% |
| Niacin (B3-vitamin) 7.890 mg | 53% |
| B6-vitamin 0.43 mg | 33% |
| Folsav (B9-vitamin) 76 μg | 19% |
| B12-vitamin 0 μg | 0% |
| C-vitamin 3 mg | 4% |
| E-vitamin 2.89 mg | 19% |
| K-vitamin 5.4 μg | 5% |
| Kalcium 521 mg | 52% |
| Vas 9.98 mg | 77% |
| Magnézium 298 mg | 84% |
| Foszfor 841 mg | 120% |
| Kálium 682 mg | 15% |
| Nátrium 5 mg | 0% |
| Cink 5.7 mg | 60% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
A mustármag a mustárfajok magja. A mustármagból készül a mustár fűszer. Botanikailag a magjukért termesztett mustárfajok két növénynemzetségbe tartoznak, a Sinapis és a Brassica nemzetségekbe. Mindkét nemzetség a káposztafélék (vagy más néven Brassicaceae) családjába tartozik. A Sinapis nemzetségből a fehér mustárt (más néven angol mustárt) (Sinapis alba), a Brassica nemzetségből a fekete mustárt (más néven francia mustárt) (Brassica nigra) és a szareptai mustárt (Brassica x juncea) termesztik.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]A fehér mustár magjait már a sumérok is használták. Európában, így hazánkban is a rómaiak terjesztették el.
Megjelenése
[szerkesztés]
A mustármagok aprók (kb. 1 mm-esek), gömbölyűek, sárgák vagy világosbarnák; az ízük enyhén csípős. A magvak illóolajat, zsírolajat, fehérjét tartalmaznak. A fekete mustár magja kívül vörösesbarna színű, belül zöldessárga, apró és gömbölyű. A mustármag csípős ízét és kedvező étrendi hatását a benne felhalmozódó nitrogén- és kéntartalmú glikozidok, az ún. mustárglikozidok okozzák. Jellemző glikozidjai az allil-izotiocianátok (sinalbin – a fehér mustárban, sinigrin - a fekete mustárban). A glikozidokat víz vagy nyál jelenlétében a mirozin enzim elbontja allil mustárolajokra és más vegyületekre, ezek okozzák a mustár csípős ízét, szagát. Az allil-mustárolaj-tartalom fajtól és fajtától függően változó, 0,5-1,7%. Tartalmaz még 0,2-1,0% illóolajat, 20-40% zsírosolajat, nyálkaanyagokat, erukasavat.
Felhasználása
[szerkesztés]
A mustármagot fűszerként használják. Az asztali mustár fűszer fontos alapanyaga: a megtört és olajtól mentes fehér és fekete mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, tárkonyt, hagymát, sót és egyéb fűszereket adnak, ezért annak egyes fajtái csípősek, mások enyhék és vannak kifejezetten aromásak is (minden gyártónak megvan a saját, titkos receptje). Sajtolnak belőle mustárolajat is.
A fehér mustár magját házigyógyszerként, sokféle betegség (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb.) kúrálására használják. A fekete mustárt lényegében csak a konzervipar és a gyógyszeripar használja. Nincs semmi köze a mustárgázhoz; utóbbit csak maró szaga miatt nevezik így.
Gyógyhatása
[szerkesztés]Jó a pattanásos, kiütéses bőrre, érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcsere-zavarok, epe- és májbántalmak emésztési panaszok, felfúvódás, reuma, isiász (idegbecsípődés) és bőrkiütések esetén is. A magból naponta 3 x 1 – 1 csapott kávéskanállal, szétrágás nélkül kell lenyelni. Egy – egy kúra 6-8 hétig tartson.[forrás?]
Gyógyhatása abban áll, hogy a szervezeten emésztetlenül átmenő magok emulziói kioldódnak.[forrás?]
