Anglofríz nyelvváltozás
Az anglofríz vagy ingveon nyelvváltozás egy összetett, hangtani, alaktani és szókincsbeli változás, amely a nyugati germán nyelvcsalád néhány dialektusában, az óangol, ófríz és ószász nyelvekben, a mai angol és fríz nyelvek őseiben ment végbe az i. sz. első évezred első felében.
Hangtani változások
[szerkesztés]A nazálisok kiesése
[szerkesztés]Ha egy szóban egy magánhangzót egy nazális mássalhangzó (m, n), majd egy réshang követett − tehát az eredeti -ns-, -mf- és -nþ- hangkapcsolatokról van szó −, a nazális kiesett, a magánhangzó pedig (a szótag hosszát megtartandó) megnyúlt..
| germán | angol | nyugati fríz | keleti fríz | holland | alnémet | német | magyar |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| uns | us | ús | uus | ons | us, uns | uns | minket |
| tanþ- | tooth | tosk | tusk | tand | Tähn | Zahn | fog |
| anþara- | other | oare | uur | ander | anner | ander | másik |
| fimf | five | fiif | fieuw | vijf | fiev, fief | fünf | öt |
| samft- | soft | sêft | — | zacht | sacht | sanft | enyhe |
| gans- | goose | goes | gous | gans | Goos | Gans | lúd |
Mint a táblázatból látszik, a holland nyelv következetlen; egyes szavakban követi a szabályt, másokban nem. Ennek az a magyarázata, hogy a holland irodalmi nyelv több különböző nyelvjárásból jött létre, amelyek közül nem mindegyiket érintette a hangváltás. Egyes északi német nyelvjárások őrzik az ószász szavakat, amelyek némelyike innen a standard németbe is bekerült. Ez az oka, hogy a modern irodalmi németben is akad egy-egy olyan szó, amely anglofríz vonásokat mutat: a sanft mellett a németben él a sacht szó is, mindkettő enyhét jelent.
A nazálisok kiesésének a következménye, hogy a mai angolban nagyon ritka az -nth végződés; a kevés létező példa újabb fejlemény, melyek a nyelvváltozás lezárulása után jöttek létre.
- month (hónap) − Az óangolban még monaþ volt (vö. német Monat); a közbenső magánhangzó miatt nem működött a szabály.
- tenth (tizedik) − Neologizmus a középangol nyelvben. A germán *tehunþ- eredetileg követve a szabályt az óangolban tēoþa lett (modern angol tithe), de a ten (tíz) tőszámnév analógiájára a középangolban létrejött a szabályosan képzett tenth sorszámnév.
- plinth (talapzat) − Görög jövevényszó a modern angolban (πλίνθος).
G > J és K > CS hangváltozás
[szerkesztés]Az alábbi két hangváltás csak az angol és a fríz nyelvekben mutatkozik meg, az ószász és más alnémet dialektusok érintetlenek maradtak.
| német | holland | fríz | angol | magyar |
|---|---|---|---|---|
| Gestern | gisteren | juster | yesterday | tegnap |
| Garn | garen | jern | yarn | fonal |
| Regen | regen | rein | rain | eső |
| Tag | dag | dei | day | nap |
| Weg | weg | wei | way | út |
| gelten | gelden | jilde | yield | terem, ér valamit |
| vergessen | vergeten | ferjitte | forget | elfelejt |
| német | holland | fríz | angol | magyar |
|---|---|---|---|---|
| Kirche | kerk | tsjerke | church | templom |
| Käse | kaas | tsiis | cheese | sajt |
| Kaff | kaf | tsjêf | chaff | pelyva |
| (er)reichen | (be)reiken | reitsje | reach | elér |
| Kerl | kerel | tsjirl | churl | fickó |
| Kessel | ketel | tsjettel | kettle | üst |
| gebrochen | gebroken | brutsen | broken1 | törött |
| strecken | strekken | strekke | stretch | nyújt |
| stechen | stekken/stikken | stekke | stitch | szúr |
1 vö. angol breach (törés)
A zárt magánhangzók nyíltabbá válása
[szerkesztés]Az eredeti u hang az anglofríz nyelvekben előbb e-vé, majd némelyik szóban (főleg a fríz nyelvben) további nyíltabbá válással i-vé alakult.
| német | holland | fríz | angol | nyugat-flamand | magyar |
|---|---|---|---|---|---|
| Pfütze | put | pet | pit | pit | gödör |
| dünn | dun | tin | thin | dinne | vékony |
| Rücke | rug | rêge | ridge | rik, rugge | hegygerinc |
| Brücke | brug | brêge | bridge | (néha) brigge | híd |
| Mücke | mug | mich | midge | mizje (elavult) | szúnyog |
| Knüppel | knuppel | kneppel | knippel (elavult) | bot |
Nyelvszerkezeti változások
[szerkesztés]Ragozás
[szerkesztés]Az anglofríz nyelvekben alaktanában közös, hogy a tárgy- és részes eset összeolvadt (a modern angolban pedig teljesen összeolvadtak az esetek), illetve az, hogy az igék személyragos alakjai a többes szám mindhárom személyében azonosak, ellentétben például a némettel.
| német | holland | fríz | angol | magyar |
|---|---|---|---|---|
| wir haben | wij hebben | wy hawwe | we have | nekünk van |
| ihr habt | jullie hebben | jim hawwe | you (all) have | nektek van |
| sie haben | zij hebben | hja hawwe | they have | nekik van |
Mint látjuk, a holland is azonos alakokat mutat a három személyben, de a második személy újkeletű analogizmus a régiesebb, ma már ritkán használt jullie hebt alakkal szemben (egyébként a jullie névmás is viszonylag új fejlemény).
Az modern angol alaktana tovább egyszerűsödött, az egyes szám harmadik személyű he/she/it (és a régies második személyű thou) kivételével minden névmáshoz azonos alak járul.
A visszaható névmás
[szerkesztés]Az össze többi nyugati germán nyelvvel ellentétben az anglofríz nyelvekben ismeretlen a harmadik személyű visszaható névmás; funkcióját a személyes névmások tárgyesete látja el kiegészülve egy visszaható szócskával. Míg a német Er wascht sich és Er wascht ihn mondatok (vagy a holland Hij wast zich, Hij wast hem) egészen mást jelentenek (az előbbi: mosakszik, az utóbbi: mossa őt), a fríz Hy wasket him mindkettőt jelentheti. Ezért az egyértelműség kedvéért a névmáshoz gyakran hozzátoldják a -sels szócskát: Hy wasket himsels (mosakszik). Ugyanez a helyzet az angolban, itt a -self szócska kötelezően hozzáadódik a névmáshoz: He washes himself.
| személy | angol | fríz | holland | német |
|---|---|---|---|---|
| E/3, hímnem | himself | him(sels) | zich | sich |
| E/3, nőnem | herself | har(sels) | ||
| T/3 | themselves | har(sels) | ||
| személytelen | oneself | jin(sels) |
Szókincsbeli változás
[szerkesztés]| német | holland | fríz | angol | nyugat-flamand | magyar |
|---|---|---|---|---|---|
| Stier | stier | bolle | bull | bul | bika |
| Schlange | slang | Slange | snake | snaake | kígyó |
| Schlüssel | sleutel | kaai | key | sleutr | kulcs |
| süss | zoet | swiet | sweet | zoëte | édes |
| nass | nat | wiet | wet | nat | nedves |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingvaeonic nasal spirant law című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingveonismen című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.