Andersen György
| Andersen György | |
| Született | Abeles György 1896. október 11.[1] Budapest VII. kerülete |
| Elhunyt | 1975. szeptember 25. (78 évesen)[1] Dreux |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Andersen György, születési nevén Abeles György (Budapest, Erzsébetváros, 1896. október 11.[2] – Dreux, 1975. szeptember 25.) magyar újságíró, költő, műfordító.
Életpályája
[szerkesztés]Andersen (Abeles) Tivadar órakereskedő és Müller Etel gyermekeként született középosztálybeli zsidó családban. Tanulmányait a Pozsonyi Evangélikus Líceumban kezdte, majd a Budapesti VI. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanulója lett, ahol 1914-ben érettségi vizsgát tett.[3] Ezt követően beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára, azonban három évvel később megszakította tanulmányait és újságíró lett. A világháborút követően egykori tanára, Babits Mihály ajánlásával és segítségével a Nyugat című irodalmi folyóirat szerzői gárdájához is csatlakozhatott. 1921. június 3-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Krúdy Ilonát (1902–1944), Krúdy Gyula és Spiegler Arabella lányát.[4] 1922 és 1925 között Olaszországban, 1925-től Franciaországban élt, s a párizsi École des hautes études en sciences sociales-ban diplomázott. Az 1920-as évek elejétől küldött tudósításokat Világ és a Magyar Hírlap című napilapoknak. A második világháború alatt a Magyar Függetlenségi Mozgalom lapjaiban jelentek meg írásai. 1945 és 1974 augusztusa között a Combat című napilap külpolitikai rovatvezetőjeként dolgozott. A Grand Dictionnaire Larousse lexikon munkatársa volt; ő írta a magyar irodalomról szóló cikkeket és a magyar írók életrajzait. Franciára fordította Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Juhász Gyula számos költeményét. Tanulmányai jelentek meg a Spectacles du Monde, a Revue Politique et Parlamentaire és az Historama című folyóiratokban.
Főbb művei
[szerkesztés]- Tovább. Babits Mihály előszavával. (versek, Budapest, 1920)
- Ölelés. Versek az életről és a szerelemről. 1920–1922. (Budapest, 1922)
- Csókok. Verseinek 3. könyve. (Budapest, 1924)
- Beszélgetés az Úristennel. Újabb versek. (Budapest, 1926)
- L’’histoire de la deuxième guerre mondiale (Párizs, 1945)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3185/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 26.)
- ↑ Iskolai értesítők, Budapest - VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium. Az érettségi vizsgálat.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 808/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 26.)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kozák Péter: Andersen György. Névpont. (Hozzáférés: 2021. december 26.)
- Bajomi Lázár Endre (1978. szeptember 26.). „Emlékezés Andersen Györgyre”. Magyar Nemzet (Magyarország) 34 (227), 8. o. (Hozzáférés: 2021. december 26.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
