Ugrás a tartalomhoz

Amoebidiidae

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amoebidiidae
Amoebidium parasiticum
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Holozoa
Osztály: Ichthyosporea
Rend: Ichthyophonida
Család: Amoebidiidae
Lichtenstein 1917 ex Kirk, Canon & David 2001
Nemzetségek

Az Amoebidiidae az Ichthyophonida egysejtűekből álló családja, melyet korábban a Zygomycota Trichomycetes osztályába soroltak,[1] de molekuláris filogenetikai elemzések alapján[2][3][4] a család a Mesomycetozoea[5] (= Ichthyosporea)[6] tagja. Eredeti neve Amoebidiaceae,[7] e néven az Amoebidiales gombarend egytlen családja volt 2 nemzetséggel (Amoebidium, Paramoebidium). Azonban az Amoebidiidae jelenleg csak az Amoebidium nemzetséget tartalmazza, a Paramoebidium pedig a Paramoebidiidae egyetlen tagja.[8] Az Amoebidium-fajok édesvízi ízeltlábúak, például árvaszúnyogok és vízibolhák (Daphnia) obligát szimbiontái.[9] Azonban mivel a gazda külső vázához csatlakoznak, és axén kultúrában nőnek, legalább egy részük fakultatív szimbionta lehet.[1]

Etimológia

[szerkesztés]

Az Amoeb- prefixum az Amoebidium életciklusa során keletkező amőboid sejtekre utal.[10]

Leírás

[szerkesztés]

Mivel egynemzetségű a család, leírása az Amoebidium nemzetségével azonos. Ennek fajai szivar vagy cső alakúak vegetatív növekedéskor (thallus) és különböző édesvízi ízeltlábú gazdák (rákok vagy rovarok) külső vázához kapcsolódnak általuk szekretált ragasztószerű bazális rögzítőanyaggal.[1] A thallusok könocitásak (sejtjük nem bomlik fel), színtelenek és nem ágaznak el.[11][1] Ivaros szaporodás nem ismert, az ivartalan kétféleképp történhet: a teljes sejt megnyúlt, egymagvú spórákká (sporangiospóra, endospóra) osztódik, a sejtfal pedig szétválik, felszabadítva a spórákat, vagy az egész sejttartalom csepp alakú mozgó amőboid sejtekké osztódik, melyek rövid ideig mozognak, majd cisztát és spórákat képeznek (cisztospóra)[12][10][13] A családban 5 ismert faj van.[1]

Az Amoebidium parasiticum gyakran megtalálható tengeri gerinctelenek utóbelén vagy utóbelében.[14]

Genomika

[szerkesztés]

Mitokondriális

[szerkesztés]

Az A. parasiticum FeFe-hidrogenázzal rendelkezik, mitokondriális genomja alapján képes lehet citokróm c-dependens sejtlégzést végezni.[14]

Mitokondriális genomja több változó méretű (300–8300 bp) és típusú kromoszómából áll, összesen 44 különböző gént és több mint 100 kódoló régiót, például több génmásolatot és -töredéket is tartalmaz.[15]

Taxonómiai és filogenetikai történet

[szerkesztés]

Az Amoebidium és a Paramoebidium Trichomycetesbe sorolása hamar kérdésesnek bizonyult amőboid sejtjei miatt,[16][17] melyek nem voltak megtalálhatók a gombákban. Későbbi tanulmányok nem találtak kitint a sejtfalukban, még kétségesebbé téve a gombákkal való rokonságot.[13][18] Azonban morfológiájuk (vagyis a szőrszálszerű növekedési forma rögzítő anyaggal), a spóratermelés és az ízeltlábúak emésztőrendszerében való életmód elég volt a Trichomycetesbe soroláshoz, míg további bizonyítékok elhelyezésüket pontosíthatták.[19]

2000-ben két független tanulmány[2][3] molekuláris filogenetikával igazolta, hogy az Amoebidium parasiticum az állatokhoz hasonló Ichthyosporeának (akkori nevén DRIP)[20] közelebbi rokona, mint a Trichomycetes. 2005-ben Cafaro[4] rDNS-szekvenciaadatokat szerzett egy azonosítatlan Paramoebidium-fajról, és azt az Amoebidium testvéreként helyezte el. Így az Amoebidiaceae új neve Amoebidiidae lett[7] a gombákon kívüli és a később Mesomycetozoeának nevezett kládon belüli helye miatt.[5] Cafaro elemzései[4] az Amoebidium és a Paramoebidium közt monofiletikus kapcsolatot mutatott, de az adatok taxonmintái korlátozottak voltak – a két nemzetségből egy-egy megfelelő szekvencia származott.

Egy 2017-es molekuláris filogenetikai elemzés az Ichthyophonidán belül, jelentős taxon- és génmintavétellel az Amoebidium és a Paramoebidium együttesének polifíliáját mutatta ki.[8] Bár az adatokon végzett topológiai vizsgálat[21] és Shimodaira–Hasegawa vizsgálata[22] nem cáfolta, hogy ezek testvércsoportok, elég molekuláris, fiziológiai és ökológiai különbség volt a nemzetségek önálló családokba sorolását.[8] Például az Amoebidium-fajok a gazdára gyakran kívül csatlakoznak, míg a Paramoebidium az emésztőrendszerben él,[9] és ultraszerkezeti elemzések az A. parasiticum és a Paramoebidium curvum spóravégei pórusai elrendezésében jelentős különbséget találtak.[23]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Lichtwardt RW, Cafaro MJ, White MM. The Trichomycetes: Fungal Associates of Arthropods [archivált változat]. Department of Ecology & Evolutionary Biology, University of Kansas (2001). Hozzáférés ideje: 2024. július 5. 
  2. ↑ a b Benny GL, O'Donnell K (2000). „Amoebidium parasiticum is a protozoan, not a Trichomycete”. Mycologia 92, 1133–1137.. o. 
  3. ↑ a b Ustinova I, Krienitz L, Huss VAR (2000). „Hyaloraphidium curvatum is not a green alga, but a lower fungus; Amoebidium parasiticum is not a fungus, but a member of the DRIPS”. Protist 151, 253–262. o. 
  4. ↑ a b c Cafaro M (2005). „Eccrinales (Trichomycetes) are not fungi, but a clade of protists at the early divergence of animals and fungi”. Molecular Phylogenetics and Evolution 35, 21–34. o. 
  5. ↑ a b {{cite journal|author=Mendoza L, Taylor JW, Ajello L|year=2002|month=október|url=http://arjournals.annualreviews.org/doi/abs/10.1146/annurev.micro.56.012302.160950%7Ctitle=The class mesomycetozoea: a heterogeneous group of microorganisms at the animal-fungal boundary|journal=Annu Rev Microbiol|volume=56|pp=315–344|doi=10.1146/annurev.micro.56.012302.160950|10.1146/annurev.micro.56.012302.160950]]
  6. ↑ Cavalier-Smith T (1998). „Evolutionary relationships among protozoa”, London, 375–407. o, Kiadó: Kluwer. 
  7. ↑ a b Will Karlisle Reeves (2003). „Emendation of the family name Amoebidiaceae (Choanozoa, Mesomycetozoa, Ichthyosporea)”. Comparative Parasitology 70 (1), 78–79. o. DOI:[0078:EOTFNA2.0.CO;2 10.1654/1525-2647(2003)070[0078:EOTFNA]2.0.CO;2]. 
  8. ↑ a b c Reynolds NK, Smith ME, Tretter ED, Gause J, Heeney D, Cafaro MJ, Smith JF, Novak SJ, Bourland WA, White MM (2017. február 20.). „Resolving relationships at the animal-fungal divergence: A molecular phylogenetic study of the protist trichomycetes (Ichthyosporea, Eccrinida)”. Molecular Phylogenetics and Evolution in press. DOI:10.1016/j.ympev.2017.02.007. 
  9. ↑ a b Lichtwardt RW.szerk.: Seckbach J: Trichomycetes: fungi in relationship with insects and other arthropods, Symbiosis. Hollandia: Kluwer Academic Publishers, 515–588. o. (2001) 
  10. ↑ a b Lichtenstein JL (1917). „Sur un Amoebidium à commensalisme interne du rectum des larves d’Anax imperator Leach: Amoebidium fasciculatum n. sp.”. Archives de Zoologie Expérimentale et Générale 56, 49–62. o. 
  11. ↑ Amoebidium
  12. ↑ Amoebidium
  13. ↑ a b Whisler HC (1963). „Observations on some new and unusual enterophilous phycomycetes”. Canadian Journal of Botany 41 (6), 887–900. o. 
  14. ↑ a b Ginger ML, Fritz-Laylin LK, Fulton C, Cande WZ, Dawson SC (2010. október 30.). „Intermediary metabolism in protists: a sequence-based view of facultative anaerobic metabolism in evolutionarily diverse eukaryotes”. Protist 161 (5), 642–671. o. DOI:10.1016/j.protis.2010.09.001. PMID 21036663. PMC 3021972. 
  15. ↑ Burger G, Forget L, Zhu Y, Gray MW, Lang BF (2003. február 4.). „Unique mitochondrial genome architecture in unicellular relatives of animals”. Proc Natl Acad Sci U S A 100 (3), 892–897. o. DOI:10.1073/pnas.0336115100. PMID 12552117. PMC 298697. 
  16. ↑ Léger L, Duboscq O (1929). „L'évolution des Paramoebidium, nouveau genre d'Eccrinides, parasite des larves aquatiques d'Insectes”. Comptes Rendus Hebdomadaires des Séances de l'Académie des Sciences Paris 189, 75–77. o. 
  17. ↑ Cienkowski L (1861). „Ueber parasitische Schläuche auf Crustaceen und einigen Insektenlarven (Amoebidium parasiticum m.)”. Botanische Zeitung 19, 169–174. o. 
  18. ↑ Trotter MJ, Whisler HC (1965). „Chemical composition of the cell wall of Amoebidium parasiticum”. Canadian Journal of Botany 43, 869–876. o. 
  19. ↑ Moss ST.szerk.: Batra LR: Commensalism of Trichomycetes, Insect-Fungus Symbiosis Nutrition, Mutualism, and Commensalism. Montclair: Allanheld, Osmun & Co, 175–227. o. (1979) 
  20. ↑ Ragan MA, Goggin CL, Cawthorn RJ et al. (1996. október 15.). „A novel clade of protistan parasites near the animal-fungal divergence”. Proc Natl Acad Sci U S A 93 (21), 11907–11912. o. DOI:10.1073/pnas.93.21.11907. PMC 38157. 
  21. ↑ Shimodaira H (2002). „An approximately unbiased test of phylogenetic tree selection”. Syst Biol 51, 492–508. o. 
  22. ↑ Shimodaira H, Hasegawa M (1999). „Multiple Comparisons of Log-Likelihoods with Applications to Phylogenetic Inference”. Mol Biol Evol 16, 1114–1116. o. 
  23. ↑ Dang S-N, Lichtwardt RW (1979). „Fine Structure of Paramoebidium (Trichomycetes) and a new species with virus-like particles”. Am J Bot 66, 1093–1104. o. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Amoebidiidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Amoebidiidae&oldid=27416626”