Amikor a világ kifordul a sarkából

Amikor a világ kifordul a sarkából (A kis jégkorszak (1570–1700) és a modern Nyugat hajnala)
Hendrick Avercamp: Jelen a jégen (1620 k.)
Szerző	Philipp Blom
Eredeti cím	Die Welt aus den Angeln
Ország	Németország
Nyelv	német
Kiadás
Kiadás dátuma	2017
Magyar kiadó	Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma	2023
Fordító	Mesés Péter
Média típusa	könyv
Oldalak száma	320
ISBN	ISBN 978 963 504 819 9
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Amikor a világ kifordul a sarkából (eredeti címe és megjelenése: Die Welt aus den Angeln, München, 2017) Philipp Blom német történész, filozófus 2023-ban a Európa Könyvkiadónál megjelent könyve. Fordította Mesés Péter.

Alcíme: A kis jégkorszak (1570–1700) és a modern Nyugat hajnala.

A szerző a „hosszú” 17. század jelentős európai (többnyire nyugat-európai) fejleményeit, gazdasági és társadalmi átalakulását az akkori nagy klímaváltozás hatásaként, a megváltozott éghajlat következményeire adott sajátos „válaszként” mutatja be. Tudományos igénnyel, de közérthető nyelven tárgyalja a könyv szerteágazó témáit.

Tartalmi ismertetése

A klímakutatók véleménye nagyon eltérő arról, hogy meddig is tartott az ún. kis jégkorszak, vagyis a középkori meleg időszak utáni lehűlés időszaka. A könyv – alcímében – az 1570–1700 közötti periódust jelöli meg, de elsősorban nem magával a klímaváltozással foglalkozik, hanem annak hatásaként a társadalom, a gazdaság, a kultúra, a filozófiai gondolkodás változásaival Európában (főként Nyugat-Európában) az adott időszakban. A szerző a prológusban így mutatja be a könyv három nagy fejezetét:

• Az első fejezet ismerteti, „miként tört rá 1570 körül a klímaváltozás Európára”, milyen reakciókat váltott ki, és mit jelentett ez az emberek számára (1570–1600)
• A második fejezet bemutatja, milyen alapvető fejlemények, „új gyakorlatok, új tudás és új felfedezések” történtek a társadalmi élet különböző területein (a 17. század első fele)
• A harmadik fejezet nagyrészt az európai gondolkodás és világfelfogás változásáról szól.

Az epilógus összegző megállapításokat tartalmaz és egybeveti a 17. századi változásokat a mai helyzettel. A kötetet gazdag, 30 oldalnyi bibliográfia egészíti ki.

„Isten elhagyott minket” – Európa 1570–1600

Hendrick Avercamp: Téli táj korcsolyázókkal (1608 k.)

A 16. század utolsó évtizedeiben világszerte jelentős lehűlés következett be. Az erős fagyok, a nagy nyári esőzések és viharok Európát különösen sújtották. 1569-ben a velencei lagúnák hónapokra befagytak, Angliában a Temze számos év telén szintén befagyott. 1588-ban a spanyol Nagy Armada Anglia elleni felvonulása katasztrófába torkollott, és a sarkvidéki vihar megmentette Angliát a spanyolok inváziójától. Franciaországban 1570-ben még a déli vidékek folyói is befagytak; a 16. század végén az országban éhínségek és vallásháborúk pusztítottak. 1590-ben IV. Henrik király csapatai hónapokig ostromzár alatt tartották Párizst, a városban éhínség tört ki, és több tízezren haltak meg. (40.)

1600-ban a perui Huaynaputina vulkán hatalmas kitörése az egész Föld éghajlatára kihatott, az északi féltekén sokévnyi jelentős lehűlést okozott, ami a mezőgazdaságot különösen kedvezőtlenül érintette, kevés gabona termett. A városokban ritkán volt jó ivóvíz; a bor a mindennapi élet része volt, nem luxuscikk, és a gyenge szüretek miatt ebből is hiány lépett fel. Itáliában a déli gabonatermő vidékek rossz termése miatt Amszterdamon át a Baltikumból kellett gabonát importálni. Az 1590-es évek egymás utáni rossz termései miatt más országokban is felszöktek a gabonaárak. Az extrém időjárás és a fenyegető éhínség árnyékában könnyen terjedtek a világvége-fantáziák. Mindez hisztériát váltott ki az emberekből és kedvezett a gyakori boszorkányüldözéseknek.

Jellemzi a kort, hogy a szellem nagyjai közül John Dee okkultista tudós, aki a természet változásaira misztikus magyarázatokat keresett, I. Erzsébet angol királynő udvarának mágusa volt, a természettudós Giordano Brunót viszont 1600-ban máglyán megégették. A kor kiemelkedő gondolkodója volt Montaigne; fő műve, az Esszék először 1580-ban jelent meg, majd angol fordításban 1603-ban. „Montaigne esszéi egyszerre jelentik a világ felfedezését és a visszavonulást a kellemetlen valóságból…” (76.)

„A rossz aratások és az éhínségek, a fagyos telek és az esős nyarak számos emberrel hitették el, hogy a világ kifordul a sarkából. Az éhséglázadások, vallásháborúk és boszorkányüldözések tovább erősítették a vész, a válság és a fenyegetettség tudatát. …Új utakat kellett találni, hogy egy látszólag természetellenessé vált világ kihívásaival szembenézhessenek.” (78.)

A vaskor

Maria van Oosterwijck: Vanitas-csendélet (1668)

1575-ben Leidenben a montpellier-i egyetem mintájára megalapították az egyetemet, amely hamarosan szellemi központtá vált. Itt hozta létre az egyetem idős professzora, Clusius flamand botanikus Európa egyik legfontosabb növénygyűjteményét az 1590-es években. A 16. század végén Amszterdam emelkedett fel tengeri kikötője, a Baltikumból szállított gabona kereskedelme és a tengerentúli kereskedelem révén. A Brit Kelet-indiai Társaság (1600) után 1602-ben megalakult a Holland Kelet-indiai Társaság, amely ugyanabban az évben létrehozta a világ első tőzsdéjét.

A mezőgazdaságban is változások történtek. Megjelent a kukorica, terjedni kezdett a burgonya termelése. A falvak közösségi földjeinek (legelőinek) eltulajdonítása, Angliában az ún. bekerítések következtében nagyobb uradalmi birtokok jöttek létre, amelyek már piacra is termeltek. A parasztok elüldözése a földekről lázadásokhoz vezetett, ugyanakkor létrehozta az olcsó munkaerő lehetőségét. A könyv itt kitér Polányi Károly 1944-ben megjelent munkájának, A nagy átalakulásnak ismertetésére.

A századforduló környékén egy másik „forradalom” is kialakult: az írni-olvasni tudás gyors elterjedése. Európa-szerte megnőtt a jezsuita iskolák száma, ahol új nevelési módszereket vezettek be. Fejlődésnek indult a nyomdászat, különféle egylapos kiadványok, röplapok jelentek meg, olcsóbb lett a könyvnyomtatás. Amszterdam már a könyvnyomtatásnak is egyik központja lett. (108.) A kereskedelem és a műveltség terjedésével elkezdődött a középosztály kialakulása. Közép-Európában eközben dúlt a harmincéves háború (1618–1648), „a legvéresebb konfliktus, amit Európa addig valaha is látott.” A háborúk természetesen nem állnak ok-okozati viszonyban a rossz időjárással – hangsúlyozza a szerző –, akkoriban mégis a kettőt sokan „amolyan ikerbüntetésnek tartották.” (113.) A kis jégkorszak közepén egy további „forradalom”, a harcászat forradalma is zajlott: a muskéták és a tüzérség fejlődése, csillag formájú védővonalak alkalmazása, a hadviselés átalakulása. Ezt a változást a nördlingeni csata (1634) illusztrálja. (116.)

A változásokhoz nagyon sok pénzre és újfajta, piaci gondolkodásra volt szükség. „A keresztény Európában elméleti és gyakorlati szakemberek először gondolkodtak módszeresen a gazdaságról és a társadalomról… Gondolataik és érveléseik elbűvölő módon helyezik el őket a középkor és a felvilágosodás közé.” (123.) Kialakul és terjedni kezd a merkantilista szemlélet. Thomas Mun angol közgazdász, a Brit Kelet-indiai Társaság igazgatója tömör megfogalmazása szerint: „minden évben többet kell eladnunk az idegeneknek, mint amennyit vásárolunk tőlük.” (123.) A merkantilista államelméletet sikeresen alkalmazta Franciaországban IV. Henrik király minisztere, Sully hercege (Maximilien de Béthune) is. (128.) A merkantilista felfogás szerint a kereskedelem – háború más eszközökkel. (135.) A háborús és az erőszakos eszközök azért továbbra is megmaradtak. Mutatja ezt Jan Pieterszoon Coen könyörtelen uralma Indonéziában (134.) és a rabszolgaság elterjedése a gyarmatokon, ahol az ültetvényeken és a bányákban rabszolgák tömegeit robotoltatták – az európai piac számára. (133.)

Üstökösökről és más égi tüneményekről

Henry Raeburn: Robert Walker tiszteletes korcsolyázás közben (1790-es évek)

A harmadik fejezet az 1680 végén megjelent üstökös és a különösen hideg tél leírásával kezdődik. A sokfelé riadalmat keltett jelenségről fontos munkát közölt Pierre Bayle francia filozófus, de üldözött hugenottaként – hiszen a nantes-i ediktumot 1685-ben lényegében visszavonták – fő műve már Rotterdamban készült és jelent meg 1697-ben. „Kora filozófiai irodalmának bestsellere lett.” (189.)

Philipp Blom könyve hosszan ismerteti Spinoza életútját és nézeteit (190-209.), majd kitér Sabbatáj Cévi, a zsidó álmessiás életére, aki „a korai újkor egyik legnagyobb messiásváró tömeghisztériáját” okozta a zsidók körében. (212.) Végül a „rideg pragmatikus” John Locke-ot mutatja be, aki a polgári középosztály képviselőjeként már azt hangsúlyozta, hogy a természet törvényeinek megfelelően mindenki egyenlő; nézetei így „ösvényt vágtak a hatalom irányába.” (226.)

A 17-18. század fordulóján továbbra is háborúk és éhínségek pusztítottak, de Európa jelentősen megváltozott. A mezőgazdaságban új gabonafajták és zöldségfélék jelentek meg, a közösségi földek megszerzésével piacra is termelő uradalmi birtokok jöttek létre, a szőlőtermesztés a melegebb déli vidékekre tevődött át. A nemzetközi kereskedelem pótolni tudta a rosszabb évek kieső gabonatermését és növelte a pénz iránti keresletet, kialakult a merkantilista szemlélet. Fontos változások történtek a hadviselésben, fejlődött az iskoláztatás és a nyomtatás, kialakultak a nyilvánosság egyes új formái. A változások nem álltak közvetlenül ok-okozati viszonyban a klímaváltozással – hangsúlyozza a szerző –, de „döntő módon járultak hozzá a válság megoldásához.” (236.) Az új helyzethez alkalmazkodás országonként eltérő volt. Spanyolországra pl. kevéssé volt jellemző, Franciaországra csak részlegesen, Hollandiában viszont annál sikeresebben ment végbe.

Epilógus

Az epilógus egyfajta összegzés, amely a 21. századra vonatkoztatható gondolatokról és a mai helyzet néhány jellemzőjéről is szól. Előbb a 18. századi nagy filozófus, Voltaire vitatható nézeteiről olvashatunk, majd másodszor is előkerül (a 231. oldal után) Bernard Mandeville allegorikus története, A méhek meséje.

„Azt nem látjuk, a méhek hogyan gondolkodnak. De azt az adaptív teljesítményt megcsodálhatjuk, amit az európai népek evolúciós módon, tehát tervezés és előre kitűzött célok nélkül elértek. Létrehoztak egy új gazdasági rendszert, a korai kapitalizmust... (242.) A 17. század paradox, kettős öröksége – a középosztály önérdeke és önképe közötti ellentmondás, ami bizonyos értelemben mindig is képmutatáshoz vezet – ma is töretlen. Univerzális emberi jogokról beszélünk, de a gazdasági növekedésünk még erőteljesebben az emberek és a természeti erőforrások kizsákmányolására alapul, mint a kis jégkorszak kori Európában.” (251.) „A klímaváltozásra alig reagálunk hatékonyabban, mint az elődeink.” (252.).

Illusztrációk

A könyvet egy festmény leírása vezeti be, a második és a harmadik fejezetet is egy-egy festmény zárja.

• A Téli táj korcsolyázókkal című kép (1608 k.) a festő, Hendrick Avercamp vágyait fejezi ki: „a társadalmi béke és egység allegóriája.” (8.)
• Maria van Oosterwijck holland festőnő Vanitas-csendéletén (1668) a polgári lét mindennapi tárgyai a mulandóság benyomását keltik. (170.)
• Henry Raeburn festményén Robert Walker tiszteletes korcsolyázás közben látható (1790-es évek). A szerző értelmezése szerint alakja „Kibillent az egyensúlyából, a jövő felé fordul… tudomást sem vesz a tájról… Egyedül van.” (240.)

Magyarországi fogadtatása

Az inkább esszé jelleggel, mint száraz tudományos stílusban megírt könyv „izgalmas és inspiráló időutazásra viszi olvasóját.” Nemcsak a korabeli éghajlat változásait dokumentálja, hanem a polgárosodás és a kialakuló polgári nyilvánosság krónikája – egyben kritikája – is. „Öröm kézbe venni és nehéz letenni.”

„Valójában ez a két problémám van Blom informatív és lendületes könyvével. Egyrészt úgy érzem, hogy túl sok témát dob fel, majd enged el; másrészt nem eléggé láttatja a témák közötti összefüggéseket. Az első fejezetben körüljárja a válságot, a következőben az anyagi és szellemi újításokat, ám a két világ közötti kapcsolódásokat alig-alig érinti – mintha hol az egyik, hol a másik szemét használná.”

Források

• Philipp Blom: Amikor a világ kifordul a sarkából, ford. Mesés Péter. (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2023) ISBN 978 963 504 819 9