Almásy János
| Almásy János | |
 | |
| Született | 1691. december 16. Gyöngyös |
| Elhunyt | 1765. április 4. (73 évesen) Gyöngyös |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Deák Judit Almásy János |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | magyar országgyűlési követ (1728–1728) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásy János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy (II.) János (Gyöngyös, 1691. december 16. - Gyöngyös, 1765. április 4.) nádori (jászkun) főkapitány és hétszemélyes táblaülnök.
.svg)
Életrajza
[szerkesztés]Édesapja Almásy (I.) János, a királyi tábla jegyzője , később vármegyei alispánja aki Lipót királytól 1677. augusztus 11-én nyert címerlevelet, azaz nemesi oklevelet kapott.
Almásy János apjához hasonló ügyességgel tovább gyarapította a már jelentős családi vagyont. Szellemi téren és a hivatali rangokat illetően felülmúlta apját.
1722 június 21-én vette feleségül Békési Katalint, Békési Mihály lányát Tarnazsadány községben. [1]
1728-ban az országgyűlésben Heves megye követe lett. 1732-ben helyhatósági főjegyző.
1742-ben nevezték ki nádori főkapitánynak, azonban a Jászkun Kerületek eladása idején (1702-1745) e tisztség nem volt betölthető, így beiktatása elmaradt.
1745. július 12-én Jászberényben, a Jászkun Kerület házában megtartott közgyűlésen történt meg a nádori főkapitányi székbe az ünnepélyes beiktatása a redemptio azaz a jászkun kerület visszaváltása megtörtént. A jászkunok a visszaváltáshoz jelentős mennyiségű összeget vettek kölcsönbe és Almásy a frissen beiktatott jászkun kapitány a kölcsönbe vett összegért vagyonával is jótállt.
1751-ben titkos tanácsosi rangot kapott, amit a kerületek 1752. novemberi közgyűlésén tudomásul vettek, ezzel megszűnt a főkapitányi tisztsége.
1754 márciusában kinevezték hétszemélyes táblaülnöknek, ami az akkori magyar jogban a Hétszemélyes Tábla (latinul Excelsa Tabula Septemviralis) egy úgynevezett felsőbíróság neve volt, ami a mai jogban az alkotmánybírósághoz hasonló magas jogi szerepet játszott.
1765-ben bekövetkezett halálakor egy ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg róla és méltatták munkásságát.
Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.
Testvérbátyja Almásy András, gyöngyösi plébános majd egri kanonok volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai
- Bathó Edit: A Jász Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található Jászkun Kerületi és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei tisztségviselők portréi
- Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai (Eger, 1906)
- ↑ Házassági anyakönyv 1722: Tarnaméra katolikus egyházi házassági anyakönyve 1722-1741