Almár György
Almár György | |
Született | Fränkel György 1895. március 2.[1] Budapest |
Elhunyt | 1974. január 16. (78 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Veszprémi Lili (1928. július 21. – 1974. január 16.) |
Gyermekei | Almár Iván |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1920) |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Almár György, eredetileg Fränkel György (Budapest, 1895. március 2.[3] – Budapest, 1974. január 16.) építész, iparművész, festő, grafikus. Felesége Veszprémi Lili (1901–1982) zenepedagógus, gyermeke Almár Iván (1932) csillagász, űrkutató.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Fränkel Lipót kisvárdai születésű ügyvéd és Rosenthal Gabriella voltak. Korán kezdett el festeni, már gyerekkorából maradtak fenn képei. Érettségi után bevonult katonának, aztán tüzérként végigharcolta az első világháborút. 1920-ban a budapesti József Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1923-ig Berlinben dolgozott. Itt eleinte festészeti tanulmányokat folytatott, később Bruno Paul építészeti irodájában helyezkedett el, ahol módja nyílt megismerkedni a modern funkcionalista belsőépítészettel.
1923-ban hazatért, és Ligeti Pál irodájában dolgozott közel két évig. 1924-ben önállósította magát, saját tervezőirodát nyitott. 1927-ben lakásművészeti terveit (Fiora Margit kerámiáinak társaságában) a Mentor könyvesbolt kiállításán mutatta be. A Mentor könyvkereskedés körül szerveződő modern művészeti csoport mellett a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és a Magyar Műhely-Szövetség munkájába is bekapcsolódott.
1928. július 21-én Budapesten házasságot kötött Veszprémi (Rothauser) Arnold és Garai Fáni, Alice (Lili) nevű lányával.[4]
A Magyar Műhely-Szövetség 1932-ben a Kézművesipari Kiállításon saját tervezésű, költséghatékonyan megvalósítható és funkcionálisan újszerű, egyterű családi házat mutatott be. Az épületet Beutum János tervezte, a bútorokat pedig Almár György.
Almár György elsősorban kisebb épületek, családi házak és bútorok tervezésével foglalkozott, a korszerű lakberendezéssel kapcsolatos elképzelései, tervei több szakkönyvben jelentek meg az 1930-as években. Komplex szemléletére jellemző, hogy bútortervezés mellett dekoratív falfestéseket, fali tapétaképeket is készített.
A második világháború után az Építéstudományi Intézet, az Építésügyi Minisztérium, majd a Lakóterv munkatársa lett. Szerkesztője volt (Major Máté mellett) az Építés–Építészet című folyóiratnak. 1955-ben nyugdíjba vonult, és életének hátralevő közel két évtizedét a festészetnek szentelte. Természetközeli tájképek, csendéletek után lépésről lépésre tért át az absztrakt ábrázolásmódra. Festőművészként számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt.
1968-ban alapítója, majd élete végégig elnöke volt az Építők Műszaki Klubjában működő Művészetbarátok Körének. Képei megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Galéria, Miskolci Galéria és Szombathelyi Képtár gyűjteményében.
Szakirodalmi művei
[szerkesztés]- A nagy hármas egység: külső-, belső architektúra, dekoratív festészet (Europa Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1924)
- Anyagszerűség (Képzőművészet, 1934. november)
- A mai otthon írásban és képben (Magyar Műhely-Szövetség, Budapest, 1933)
- Kombinált szoba – kombinált bútor (Szathmáryné Bánó Vilma, Budapest, 1936)
- Lakás és bútor (Szathmáryné Bánó Vilma, Budapest, 1938)
- A lakásberendezés új irányelvei (Faipar, 1958. (8. évf.) 8-9. sz. 230-238. old.)
- A dolgozó nő otthon (Dr. Bencsáth Aladárnéval és Vándor Györgyivel közösen, Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1961)
- Mi teszi széppé a lakást? (Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1963)
- Kép és képi ornamentika a lakásban (Bercsényi, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumának lapja, III. évf. 4-5. szám, 1965)
- A modern lakberendezés a két világháború között (Ipari Művészet, 1970. 4. sz.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izr. hitközség születési akv. 619/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 477/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
További információk
[szerkesztés]- Almár Györgyről szóló emlékhonlap
- Fränkel György: Lakásművészet (Korunk, 1932/január)
- Kiss Éva: Almár (Fränkel) György és a Magyar Műhely-szövetség [1]
- Soós Imre: Száztíz éve született Almár György – 1. oldal, 2. oldal (PDF)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Magyar belsőépítészek
- Magyar iparművészek
- Magyar grafikusok
- Magyar festők
- Családi nevüket magyarosított személyek
- 1895-ben született személyek
- 1974-ben elhunyt személyek
- Zsidó származású magyarok
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban
- Magyar tüzérek
- Magyar építészmérnökök