Alkaioszi strófa
Az alkaioszi strófa a leszboszi költőnő Szapphó kortársáról, az i. e. 600 körül élt Alkaioszról kapta a nevét. A versszak a szintén róla elnevezett sorokból épül fel, méghozzá oly módon, hogy két nagy alkaioszi sort követ egy jambikus kilences, majd záró sorként egy kis alkaioszi sor. A nagy alkaioszi sor tizenegy szótagú sor, melynek törzsét öt jambus alkotja. Latin mintára a negyedik ütem anapesztussá alakult, az első és harmadik ütem pedig rendszerint spondeus. A kis alkaioszi sort négy trocheus alkotja, melyekből az első kettő ciklikus daktilus.
Ütemképlete:
- x – υ – | x – | υ υ | – υ | –
- x – υ – | x – | υ υ | – υ | –
- x – | υ – | x – | υ – | x
- – υ υ | – υ υ | – υ | – x
Az alkaioszi versszak neves művelője volt Horatius. Erre utal Babits Mihály első kötetének In Horatium című kezdő versében, melyben az alkaioszi versszak alkalmazása kiemeli költeményének himnikus, emelkedett hangulatát:
- Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg!
- ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha
- nem hallott verseket ma, múzsák
- papja, erős fiatal füleknek.
- nem hallott verseket ma, múzsák
Az alkaioszi versben szólal meg Berzsenyi Dániel több költeménye. A magyarokhoz: "Forr a világ bús tengere, ó magyar! / Ádáz Erynnis lelke uralkodik, / S a föld lakóit vérbe mártott / Tőre dühös viadalra készti." Fohászkodás:"Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, / Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: / Léted világít, mint az égő / Nap, de szemünk bele nem tekinthet".
A modern kor versírói közül többek között József Attila alkalmazza például Juhász Gyulához írott versében:
- Bátyám, ki bortól mámoros éneket
- Zengsz húrodon, Te, nézd a magyar hazát,
- Csitítsd el Anna-kérő szíved
- S öntsd az erőd a reménytelenbe.
- Csitítsd el Anna-kérő szíved
Tóth Árpád Lomha gályán , illetve Juhász Gyula Fejfa 1919 című költeményében szintén az alkaioszi versszakot használja.
Források
[szerkesztés]- Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961 ISBN 963-11-5212-X
