Alisca
Alisca | |
Római település | Alisca (Alisca ad latus?) |
Mai település | Őcsény–Szigethpuszta |
Épült | 100 körül |
Elhagyták | 5. század eleje |
Tengerszint feletti magasság | 87 m |
Állapota | A terület mezőgazdasági művelés alatt áll, régészeti feltárás nem volt. |
Típusa | cohors |
Katonai egység | a) cohors I Vindelicorum milliaria b) cohors I Noricorum equitata |
Építőanyaga | Fa és föld később kő |
Hossza | kb. 200-250 m |
Szélessége | kb. 160 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 19′ 33″, k. h. 18° 46′ 10″46.325833°N 18.769444°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 33″, k. h. 18° 46′ 10″46.325833°N 18.769444°E |
Alisca római kori katonai tábor maradványa Őcsénytől kissé északra, a volt Szigethpuszta területén, a Báta-patak déli partján. Római kori táborhely Alsó Pannonia provinciában, a Duna jobb partján. A Tabula Peutingerián nem fordul elő. Az Itinerarium Lugio (Dunaszekcső) és Alta Ripa (Tolna) közé minden közelebbi meghatározás nélkül iktatja, ilyenformán: Alisca ad latus.
Története
[szerkesztés]A régi (és hibás) kutatás szerint „Szegzárd” helyén állott, s a tábor a mostani Kalvária-hegy oldalán keresendő. Luigi Ferdinando Marsigli (1726-ban) azt jegyzi meg róla, hogy „arx destructa super monte et variae hic inveniuntur Romanae inscriptiones” (azaz: lefelé a dombról várat és különféle római feliratokat találtam). Wosinsky Mór (Tolna vármegye története I 652. l.) az „Itinerarium ad latus” megjegyzését a Szekszárdtól délkeletre fekvő őcsényi erődre vonatkoztatja, melyet Szekszárddal a 7 km. hosszú ún. „Ördögvettetés” nevű úttöltés köt össze és ahol a cohors I. Noricorum, legio II. ad. Ant. és cohors I. Hemesana téglái kerülnek elő. Magában Aliscában ellenben egy felirat (XIL III 3300) tanúsága szerint a cohors I. Noricorum s a IV. században a Notitia szerint a decentralizált Legio II Adiutrix egyik cohorsa, prefektussal az élén, állomásozott.
Források
[szerkesztés]- Visy, Zsolt. A római limes Magyarországon, 1., Corvina K. ISBN ISBN 963-13-2282-3 (1989)
- ALISCA - Szekszárd-Őcsény. Magyar Limes Szövetség. (Hozzáférés: 2012. június 2.)
- Ódor János Gábor: Örökségvédelmi hatástanulmány. Őcsény község önkormányzata. (Hozzáférés: 2017. november 12.)