Ugrás a tartalomhoz

Alicia Rodriguez

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alicia Rodriguez
Született1953 (71 éves)
Chicago
IskoláiUniversity of Illinois at Chicago
Sablon • Wikidata • Segítség

Alicia Rodriguez Puerto Ricó-i nacionalista, akit zendülés szervezése és más bűncselekmények miatt 55 év büntetést kapott. 1981. február 18-án ítélték el, és még aznap egy amerikai szövetségi börtönbe került. Azonban 1999. szeptember 7-én, miután Bill Clinton rá is kiterjesztette a közkegyelmet, szabadon engedték.[1]

Fiatalkora és magánélete

[szerkesztés]

Alicia 1953-ban Chicagóban született. Ő szülei első gyermeke, aki az USA-ban látta meg a napvilágot. Alicia beiskolázása után gyorsan rájött, hogy nem sok jót hozott az életében az, hogy amerikainak született. Tanárai és felsőbb éves társai Puerto Ricó-i szüleit, családját, nyelvét és kultúráját teljesen idegennek és ellenségesnek tekintették. Mikor a középiskola elvégzése után életében először Puerto Ricóban járt, megváltozott az élete. Mikor harmadszor és mint a Chicagói Illinoisi Egyetem biológia szakos hallgatója utoljára járt a szigeteken, belefájdult a szíve, mikor meglátta, az ipari szennyezés hogyan teszi tönkre a sziget élővilágát. Elhatározta, hogy nem más, mint a bajok gyökere ellen veszi fel a harcot. Ez pedig szerinte nem más, mint a gyarmatosítás.

Zendülés szervezése

[szerkesztés]

Rodriguezt 11 társával együtt 1980. április 4-én tartóztatták le. 1974. óta több mint 100 robbantással vagy robbantási kísérlettel hozták összefüggésbe. Mindezek célja Puerto Rico függetlenségének kivívása volt.[1] Tárgyalásuk alatt mindegyikük hadifogolynak vallotta magát, és megtagadták a tárgyaláson való aktív közreműködést.[2][3]

Egyik, a nevükhöz kapcsolódó robbantásnak sem volt halálos áldozata vagy sérültje.[1] Rodriguezt zendülés szervezése és más kapcsolódó bűncselekmények miatt összesen 55 évnyi, szövetségi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték.[4] A többi elítélt Puerto Ricó-i nacionalista között volt olyan, aki zendülés, honvédségi jármű hatalomba kerítése, ellopott jármű államok közötti szállítása, az államok közötti kereskedelmi jog megsértése és bűncselekmények előkészítése miatt több mint 90 évig tartó, szövetségi börtönben letöltendő büntetésre ítéltek.[1] A zendüléssel kapcsolatban elítélteket mentesítették a robbantásokban való részvétellel kapcsolatos vádak alól. Ezek közé tartozott a bombagyártás és a fegyveres rablás előkészítése is.[5] Mindenkit elítéltek amiatt, mivel fegyverrel próbálták meg megdönteni az Egyesült Államok Puerto Ricó-i Kormányának hatalmát.[4][6]

Az emberi jogok megsértése

[szerkesztés]

A FALM bebörtönzött tagjainak emberi jogait több jelentés szerint is megsértették. Az elítélteket a családjuktól távoli börtönökben helyeztek el, többeket szexuálisan zaklattak. Voltak olyanok, akiktől megtagadták a szükséges orvosi ellátást, másokat pedig minden indok nélkül föld alatti, elszeparált zárkákban helyeztek el. Az Amnesty International és a Képviselőház Bírósági, Szellemi Tulajdonjogi és Büntetéseljárási Albizottsága egyaránt kifogásolta a körülményeket.[7]

Politikai elítéltek

[szerkesztés]

Éveken keresztül több belföldi és nemzetközi szervezet is politikai fogolyként tekintett Rodriguezre.[8][9] Alicia Rodriguez végül 1999. szeptember 10-én szabadult ki.[10] Bill Clinton ekkor írta alá a kegyelmi kérvényét.[11] Clinton Desmond Tutut és Jimmy Carter volt elnököt említette meg, hogy ők jártak a fejében, miközben elfogadta Rodriguez kegyelmi kérvényét.[12][13] Ezután a többi, szintén Puerto Rico függetlenedése miatt bebörtönzött foglyot is politikai fogolynak minősítettek. Néhányan keményebben,[14][15][16][17] mások szelísebben adtak hangot ezen véleményüknek.[18][19][20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d "12 Imprisoned Puerto Ricans Accept Clemency Conditions" by John M. Broder. The New York Times September 8, 1999
  2. ↑ Prendergast, Alan. End of the Line. Denver Westword, July 12, 1995. Archiválva 2012. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2008-11-21
  3. ↑ The Puerto Rican movement: voices from the diaspora. By Andrés Torres. Temple University Press. 1998. Page 147.
  4. ↑ a b United States Department of Justice. Office of the Pardon Attorney: Commutations of Sentences.
  5. ↑ CNN. Eleven Puerto Rican Nationalists Freed from Prison. September 10, 1999.
  6. ↑ The Seattle Times. Puerto Rican Inmate Has No Regrets For His Terrorist Actions. By Charles J. Hanley. May 10, 1998.. [2012. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  7. ↑ ProLIBERTAD. ProLIBERTAD Campaign for the Freedom of Puerto Rican Political Prisoners and Prisoners of War: Arm the Spirit 30 October 1995.
  8. ↑ Peoples Law Office. Puerto Rico.
  9. ↑ Cable News Network (CNN). Eleven Puerto Rican Nationalists Freed from Prison. September 10, 1999.
  10. ↑ Federal Bureau of Prisons. U.S. Department of Justice. Inmate Locator.. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  11. ↑ United States Department of Justice. Press Release. August 11, 1999.
  12. ↑ CNN. FALN prisoners another step closer to freedom: Clinton condemned on Capitol Hill for clemency. September 9, 1999.
  13. ↑ "Puerto Rican Nationalists Freed From Prison" by Charles Babington. The Washington Post September 11, 1999, Page A2.]
  14. ↑ United Nations General Assembly. Special Committee on Decolonization Approves Text Calling on United States to Expedite Puerto Rican Self-determination Process: Draft Resolution Urges Probe of Pro-Independence Leader’s Killing, Human Rights Abuses; Calls for Clean-up, Decontamination of Vieques. June 12, 2006.(GA/COL/3138/Rev.1*). Department of Public Information, News and Media Division, New York. Special Committee on Decolonization, 8th & 9th Meetings. (Issued on 13 June 2006.) The Approved Text reads, in part, "As in previous years, ...the Special Committee called on the President of the United States to release Puerto Rican political prisoners..." (page 1)
  15. ↑ Center for Puerto Rican Studies, Hunter College, City University of New York. Guide to the Ruth M. Reynolds Papers: Archives of the Puerto Rican Diaspora. August 1991 and December 2003. Updated 2005. Archiválva 2011. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Reviews Puerto Rico - U.S. relations, including cases of Puerto Rican political prisoners.
  16. ↑ Vito Marcantonio, U.S. Congressman. In his August 5, 1939, speech before Congress titled Five Years of Tyranny. (Recorded in the Congressional Record. August 14, 1939.) Archiválva 2012. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben In the words of Congressman Marcantonio, "There is no place in America for political prisoners...When we ask ourselves, 'Can it happen here?' the Puerto Rican people can answer, 'It has happened in Puerto Rico.' as he spoke about the treatment of Puerto Rican Nationalist and U.S. prisoner Pedro Albizu Campos. Hozzáférés ideje: August 28, 2010.
  17. ↑ Chicago Sun-Times. Puerto Rican community celebrates release of political prisoner. Archiválva 2010. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Report states, "Chicago's Puerto Rican community celebrates the release of political prisoner Carlos Alberto Torres..."
  18. ↑ Fox News Network. Puerto Rican Nationalist Sentenced to 7 Years for 1983 Wells Fargo Robbery in Conn. May 26, 2010.
  19. ↑ The Huffington Post. Carlos Alberto Torres, Puerto Rican Nationalist Imprisoned In Illinois For 30 Years, Returns Home To Puerto Rico . July 28, 2010.
  20. ↑ The New York Times. Lolita Lebrón, Puerto Rican Nationalist, Dies at 90. By Douglas Martin. August 3, 2010.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alicia_Rodriguez&oldid=27376856”