IV. Sándor moldvai fejedelem
| IV. Sándor | |
 | |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1552 szeptembere – 1561. november 18. | |
| Elődje | I. János |
| Utódja | II. János |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1564 októbere – 1568. május 5. | |
| Elődje | VII. István |
| Utódja | IV. Bogdán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Mușat-család |
| Született | 1499 Lăpușna |
| Elhunyt | 1568. május 5. Jászvásár[1] |
| Nyughelye | Slatinai kolostor |
| Édesapja | III. Bogdán |
| Édesanyja | nem ismert a neve |
| Házastársa | Ruxandra Lăpușneanu |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alexandru Lăpușneanu (? – 1568. május 5.[2]), Moldva fejedelme volt 1552. szeptember – 1561. november 18. illetve 1564. október – 1568. május 5. között.
Első uralkodása
[szerkesztés]III. (Vak) Bogdán fejedelem fiát, Alexandru Lăpușneanut a lengyelek segítették a trónra, így hűbéri esküt tett II. Zsigmond lengyel királynak. Háború esetén Moldva 700 lovassal kellett Lengyelországot támogatnia. A lengyelbarát politika következtében I. Ferdinánd ellene fordult. Sándor 1553-ban feldúlta Csíkot.[3] 1556-ban segédkezett Izabella magyar királyné és János Zsigmond Erdélybe visszahozatalánál, végigrabolva ez alkalommal Erdélyt.[3] A törököknek sem tetszett a lengyel fennhatóságot elismerő fejedelem uralkodása, így 1555-ben Konstantinápolyba rendelték. Lăpușneanu azonban nem ment el, hanem pénzt küldött és sikerült megvásárolnia a Porta jóindulatát. Amikor azt hitte, hogy uralkodását megszilárdította, egy udvaronca, a Zsarnok-nak (Despot) nevezett Iacob Heraclides, megfosztotta a tróntól.
Második uralkodása
[szerkesztés]Miután Iacob Heraclidest 1563-ban V. (Tomșa) István megölte és rövid időre átvette az uralkodást, Lăpușneanunak sikerül visszaszereznie a trónt. Ennek érdekében több mint 200 000 aranyat fizetett a törököknek és polgárháborút robbantott ki a bojárok által támogatott István ellen. A Lăpușneanut támogató török és tatár csapatok kifosztották az országot. István Lengyelországba menekült, de a lengyelek elfogták, és Lembergben lefejezték. Lăpușneanu megbocsátást ígért az ellenséges bojároknak, de hatalma megerősítése után ebédre hívta őket, és zsoldosaival sokukat lemészároltatta. Mivel Lăpușneanut a törökök juttatták hatalomra, engedelmeskednie kellett nekik, így le kellett romboltatnia a várakat, hogy az ország védelemre képtelen legyen. Lăpușneanu fát hordatott a várakba és felgyújtatta, ami azonban nem okozott olyan komoly kárt, mint a teljes lerombolás. Székhelyét pedig Szucsáváról Jászvásárra tette át.[3]
1568-ban Lăpușneanu súlyosan megbetegedett és azt kérte, hogy amikor közeledik halála órája, szerzetes akar lenni. Amikor elvesztette öntudatát, közeli emberei szerzetessé szenteltették, Lăpușneanut azonban magához tért, és szörnyű haragra gerjedt. A hagyomány szerint azt mondta a bojároknak: „ha felkelendek innen, sokatokat felszentelem én is”. Úgy tartják, hogy a bojárok, félve a fenyegetés beteljesítésétől, 1568. május 5-én megmérgezték. Más források szerint felesége, a lengyel Roxanda tette ezt.[3] Az általa alapított slatinai kolostorban van eltemetve, feleségével (aki Petru Rareș fejedelem lánya volt) és két lányával együtt.
Moldva Lăpușneanu idejében
[szerkesztés]Lăpușneanu jó kapcsolatokat tartott fenn Erdéllyel. Kolostorainak kifestésére velencei mestereket hozatott, de pénzt adott az Athosz-hegyi kolostorok, illetve az ilyvói ortodox templom díszítésére is. Ő volt az, aki az ország székhelyét Iași-ba helyezte át.
Lăpușneanu a román irodalomban
[szerkesztés]Costache Negruzzi egy novellát írt Lăpușneanu uralkodásáról, ez először 1840-ben jelent meg a Dacia Literară című román folyóiratban, amelynek főszerkesztője Mihail Kogălniceanu volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ román Wikipédia (román nyelven)
- ↑ http://datarule.virtbox.ru/moldova.html[halott link]
- ↑ a b c d Bokor József (szerk.). Moldva, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft. (1998). ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
Források
[szerkesztés]- Bicsok Zoltán - Orbán Zsolt: Mică Enciclopedie de Istoria Română, Csíkszereda, 2001.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. János |
Következő uralkodó: II. János |
| Előző uralkodó: VII. István |
Következő uralkodó: IV. Bogdán |