Ugrás a tartalomhoz

Alexander Berzin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexander Berzin
Alexander Berzin, 2015. április
Alexander Berzin, 2015. április
Született1944. december 10. (79 éves)[1][2]
Paterson (New Jersey)
Állampolgársága
Foglalkozása
  • nyelvész
  • fordító
  • filozófus
  • író
IskoláiPh.D., Harvard Egyetem (1972)
MA, Harvard Egyetem (1967)
BA, Rutgers Egyetem (1965)
KitüntetéseiFulbright Program
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozatPhD
Jelentős munkáiRelating to a Spiritual Teacher: Building a Healthy Relationship (2000), Developing Balanced Sensitivity (1998), Gelug/Kagyu Tradition of Mahamudra (1997), Taking the Kalachakra Initiation (1997)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Berzin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alexander Berzin (Paterson, 1944. december 10. –) amerikai tudós, fordító, és a tibeti buddhizmus tanítója.[3]

Élete

[szerkesztés]

Berzin az amerikai Paterson (New Jersey) városban született. Alapfokú diplomát szerzett 1965-ben a Rutgers Egyetem keleti tudományok tanszékén. Mester diplomát 1967-ben, doktorit pedig öt évvel később szerzett a Harvard Egyetemen a távol-keleti nyelvek (kínai), illetve szanszkrit és indiai tudományok tanszékén.

Legfontosabb tanítója Censab Szerkong Rinpocse volt, aki a 14. Dalai Lama asszisztens tanítója volt korábban.[4] Berzin served as the Dalai Lama's archivist and occasionally his interpreter.[5]

Berzin a felsőfokú tanulmányai után 29 évet töltött el Indiában, először a Fulbright-program tudósaként, majd a kanadai állam hivatalos fordítóirodájának (Translation Bureau) tett szolgálatokat. Indiai tartózkodása során alapos ismereteket szerzett a tibeti buddhizmus négy nagy hagyományában, miközben legfőbb tanítói Censap Szerkong Rinpocse, és Gese Ngawang Dhargyej voltak. Az ő felügyeletük mellett végezte el a gelug rend legfőbb meditációs elvonulásait.[6]

Kilenc éven át volt Censab Szerkong Rinpocse fő tolmácsa, akit elkísért külföldi útjai során. Néhány alkalommal magának a 14. dalai lámának is fordított, illetve a tibeti spirituális vezető néhány külföldi utazásában is ellátott szervezői feladatokat. Ezek között szerepelt a Csernobili katasztrófa áldozatainak szervezett tibeti orvosi segítségnyújtás, alapvető fontosságú buddhista szövegek hétköznapi mongol nyelvre történő átültetése a mongol buddhizmus újbóli felélesztése végett, illetve a buddhizmus és az iszlám közötti dialógus kezdeményezése az arab világ egyetemein. 1980-tól a világot járta, hogy előadásokat tartson egyetemeken és buddhista központokban. Több mint 70 országba látogatott el, köztük Magyarországra is.[6]

1998-ban Berzin visszatért Nyugatra és az idejének legjavát a kiadatlan írásainak szentelte. 2011-ben publikálta az írásait a studybuddhism.com weboldalon, amelyet aztán az Oxfordi Egyetem saját maga számára is archivált.[7][8]

Berzin jelenleg Berlinben él, és a németországi Tibet Ház tanácsadó testületének,[9] valamint a thaiföldi Mahidol Egyetem vallástudományi karának a Buddhista-Muszlim Megértés Nemzetközi Központjának a tagja.[10]

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • (John Bray társszerkesztője) Kuleshov, Nikolai S. Russia’s Tibet File. Dharamsala: Library of Tibetan Works and Archives, 1996. ISBN 8186470050.
  • (A 14. dalai láma társszerzője, fordítója, és szerkesztője), The Gelug/Kagyu Tradition of Mahamudra. Ithaca, Snow Lion, 1997. ISBN 9781559399302.
  • Taking the Kalachakra Initiation. Ithaca: Snow Lion, 1997. ISBN 1559390840. Újranyomtatva: Introduction to the Kalachakra Initiation. Ithaca: Snow Lion, 2010. ISBN 9781559397384.
  • Developing Balanced Sensitivity. Ithaca: Snow Lion, 1998. ISBN 9781559399937.[11]
  • Kalachakra and Other Six-Session Yoga Texts. Ithaca: Snow Lion, 1998. ISBN 9781559399968.
  • Relating to a Spiritual Teacher: Building a Healthy Relationship. Ithaca, Snow Lion, 2000. ISBN 9781559399838. Reprinted as Wise Teacher, Wise Student: Tibetan Approaches to a Healthy Relationship. Ithaca: Snow Lion, 2012.[12][13][14]
  • "A Buddhist View of Islam" in Islam and Interfaith Relations: The Gerald Weisfeld Lectures 2006 (Perry Schmidt-Leukel and Lloyd Ridgeon, eds.). London: SCM Press, 2007, 187–203. ISBN 9780334041320.
  • "The Sources of Happiness According to Buddhism" in Glück (Andre Holenstein, Ruth Meyer Schweizer, Pasqualina Perrig-Chiello, Peter Rusterholz, Christian von Zimmermann, Andreas Wagner, Sara Margarita Zwahlen, eds.). Bern, Stuttgart, Wien, Haupt Verlag, 2011, 41–52. ISBN 9783258076898.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. a b Evidence zájmových osob StB
  3. Virtanen, Riika J. (1999). Review: Kalachakra and other Six-Session Yoga Texts by Alexander Berzin. The Tibet Journal 24 (4), 87-88.
  4. Who Is Alexander Berzin? (angol nyelven). studybuddhism.com . (Hozzáférés: 2017. október 20.)
  5. Fineman, Mark (1991. január 1.). „Dalai Lama's Disciples Gather for Peace Prayer Religion: About 150,000 participate in ceremony with the Peace Prize winner.”. Los Angeles Times. 
  6. a b Who is Alexander Berzin?. studybuddhism.com. (Hozzáférés: 2023. július 6.)
  7. Berzin Archives/Study Buddhism at the Oxford Bodleian Electronic Archives and Manuscripts.. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  8. About Us - Study Buddhism (angol nyelven). studybuddhism.com . (Hozzáférés: 2022. február 13.)[halott link]
  9. Tibethaus Advisory board, Frankfurt am Main, Germany.. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  10. International Center for Buddhist-Muslim Understanding at the CRS in Mahidol University, Thailand. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  11. Pettit, John. "Review: Developing Balanced Sensitivity",Tricycle: The Buddhist Review (New York) (winter 1998)
  12. Marquis, A. (2000). "Book Review: Relating to a Spiritual Teacher: Building a Healthy Relationship by Alexander Berzin", Journal of Transpersonal Psychology 32 (2), 178
  13. Harrison, Anna (2000). Review of Alexander Berzin, "Relating to a Spiritual Teacher", Publishers’ Weekly
  14. Tatz, Mark (2002). Review of Relating to a Spiritual Teacher: Building a Healthy Relationship. Tibet Journal 27 (3-4), Autumn and Winter 2002.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]